Őrült levelezések és alkudozások folynak a gázkereskedők és a bulgáriai gázrendszer üzemeltetője, a Bulgartranszgaz között arról, hogy november 13-ig kinek kell kifizetnie és kinek nem a Bulgárián át továbbított földgáz után egy új bolgár törvény által kirótt többletdíjat. Ha a gáz oroszországi eredetű, akkor megawattóránként 20 leváról van szó – ami hatalmas tétel –, ha nem, akkor semennyiről.
A társaság az energia-hozzájárulás nevű sápról és az az alóli felmentés mikéntjéről a honlapján is tájékoztatta az érintetteket. Magyarország is Bulgárián (majd Szerbián) keresztül jut az orosz gáz döntő többségéhez. Ez a földgáz az FGSZ rendszerébe Kiskundorozsma 2 határkeresztező ponton kerül betáplálásra, itt vehetik át az eladótól és szállíttatótól, az orosz Gazpromtól. A Gazprom – amely a saját orosz gázát szállíttatja – aligha bújhat ki a bolgár törvény alól, meg is kapta a fizetési felszólítást is. Rá is vonatkozik, hogy ha nem fizet, akkor a Bulgartranszgaz lehívja a bankgaranciáját. Ekkor elvben zavartalanul folytatódhat a Magyarországra (is) szánt, de az extra díj miatt mintegy ötödével megdrágított orosz gáz szállítása, de mégsem ez ígérkezik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Nem tudható például, hogy a Gazprom egyáltalán ki akarja-e fizetni a pluszdíjat, esélyes, hogy nem. Abban sem lehetünk biztosak, hogy ha a Bulgartranszgaz lehívja a Gazprom bankgaranciáját, akkor hozzájut-e annyi pénzhez, amennyi fedezi az orosz társaság gázára kivetett sarcot.
Ha nem, akkor megteheti, hogy nem fogadja be a Gazprom menetrendjét, vagyis lényegében nem engedi be a gázát a bulgáriai gázvezetékrendszerbe. Ne felejtsük el: jórészt a magyar piacra szánt gázról van szó.
Végül beérhetnek a gázkereskedők által már előkészített kreatív megoldások, vagyis elővehetők a fiókból a korábban a déli gázfolyosón elérhető török, azeri és más országok eladóival kötött megállapodásaik. A kereskedők közölhetik a Bulgartranszgazzal, hogy „bocsesz, most jut eszembe, a gázom nem is orosz, hanem azeri/török/kazah”. A gáz nem orosz eredetét igazolhatják az említett szerződéseikkel, a Bulgartranszgaz pedig nem utasíthatja vissza a török Botas, a kazah Kazmunaigaz vagy az azeri Socar gázát, azt az energia-hozzájárulás megfizettetése nélkül kell továbbítania. Lényegében tehát beindul, felerősödik a mosott orosz gázzal való kereskedés.
November 13. után tehát a következők várhatók:
Magyarország gázbeszerzési mozgásteréről, diverzifikációs lehetőségeiről és kötöttségeiről is beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a bukaresti földgázkonferencián:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.