Lukoil-ügy: drón nélkül is okozható hatmilliárd dolláros kár
A Mol térdre rogyhat, ha elvágják az orosz olajtól, de erről messze nincs szó. A társaság nyilvánosan még csak a vészharangot sem kongatta meg a múlt héten, amikor értesült, hogy Ukrajnán keresztül egyelőre nem kap olajat a Lukoiltól. Helyette a politikusok nyilatkoztak.
Találgatás van, átláthatóság nincs
Valójában nem tudjuk pontosan, hogy a Mol mit honnan és mennyit kap. A Világgazdaság figyelmét arra hívták fel piaci körökből, hogy az Oroszország elleni ukrán szankciós elnöki rendeletnek csak a sokadik pontja vonatkozik a Lukoilra, és csak erre a társaságra. (Ez az információ az olajstop bejelentésének napjától, július 18-tól nyilvános volt.)
Ha Ukrajna valóban el akarná vágni a Mol csoportot az orosz olajtól, akkor tranzittilalma kiterjedt volna a másik három orosz eladóra is, sőt célszerű lett volna egyenesen a Barátság kőolajvezeték használatát leállítania.
De nem tette. Van olyan vélemény, amely szerint nem is akarja kiszárítani a Mol finomítóit, mindössze teszteli Magyarországot, és vele Európát, hogy mit lépnek majd, ha az év végén teljesen leáll az orosz gáz Nyugatra szállítása Ukrajnán keresztüli. Mert az már komoly lesz.
De ez csak vélemény. Az is csak feltételezés, hogy a nem szankcionált másik két orosz olajcég exportál a Molnak a kieső Lukoil helyett is. „Arról, hogy valójában mi történik, nincs nyilvános információ, ahogyan általában a többi európai olajszállításról sincs. Miközben az európai villamosenergia- és földgázpiac transzparens az ENTSO-E szervezeten keresztül, az olajkereskedelemből hiányzik az átláthatóság” – mondta a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő.
Szijjártó Péter bejelentette: Magyarország bíróság elé viszi Ukrajnát, ha három nap alatt nem lesz megegyezés. Az ukrán döntés különösen annak fényében barátságtalan, hogy a szomszédos ország júniusban a legtöbb villamos energiát hazánk felől importálta, a teljes behozatala 42 százalékos.
A Mol felmérte a helyzetét
A találgatások további eleme, hogy a Mol átcímkézve, kerülő úton is hozzájuthat a Lukoil árujához, vagy átveheti azt sajátként már a fehérorosz–ukrán határon. Alternatív lehetőségeiről korábban a Mol is írt. Tájékoztatása, illetve helyzetképe alapján a következőket érdemes tudni:
Az Oroszországból kiinduló Barátság kőolajvezeték Ukrajnában elágazik. Egyik ága Ukrajna irányából lép be Magyarországra, ez a Barátság II. vezeték, ezen Százhalombattára érkezik a kőolaj, a kapacitása évi 7,9 millió tonna. A másik ág Szlovákiába, majd Csehországba megy tovább. Ez látja el a Mol csoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi finomítóját. Az erről leágazó Barátság I. Százhalombattát köti össze Ipolysággal (Sahyval). Ez utóbbi kapacitását a Transpetrol 2015-ben 80 millió dolláros befektetéssel 3,5-ről 6 millió tonnára emelte, hogy a Barátság vezeték leállása esetén mindkét finomítót el lehessen látni a tengerről.
Sovány alternatíva délről
A Barátság kőolajvezeték egyetlen alternatívája az Adria-vezeték, amely a horvátországi Krk szigeten lévő Omisalj kikötőt köti össze a százhalombattai finomítóval (Dunai Finomító – Dufi). A vezeték Berzence mellett lép át Magyarország területére, és Százhalombattánál ér véget. A Mol e vezeték magyarországi szakaszának kapacitását évi 13,2 millió tonnára bővítette 2015-ben. A horvátországi szakasz elméleti kapacitása 11 millió tonna évente. Ám a vezeték Sisak és Virje közötti, mintegy 80 kilométeres szakaszán kapacitásszűkület van.
Ezért az Adria szállítási kapacitása jelenleg jóval kevesebb, mint a százhalombattai és a pozsonyi finomító kőolajigénye és kapacitása.
(A százhalombattai és pozsonyi finomítók kapacitása összesen évi (8,1 + 6,1 =) 14,2 millió tonna kőolaj feldolgozására elég.
Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni hatodik szankciós csomag egy részleges olajembargót is tartalmaz. Megtiltja az orosz nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát az EU-ba, de egyelőre kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt kiszolgáltatottak az orosz importnak.
A társaság hangsúlyozza, hogy a régió országait nem szabad egy kalap alá venni a többi európai országgal: minket a földrajzi adottságok jobban kötnek:
- tengertől elzárt,
- hegységekkel körbevett területekről van szó,
- ami rugalmatlanná teszi a nyersanyagok nagy tételben való szállítását.
Az orosz kőolaj szempontjából a kelet-közép-európai régió kitettsége történelmi okokból magasabb az EU átlagánál: Magyarország és Szlovákia a szocialista blokkban kiépített rendszert örökölték, amelyben minden ország közvetlenül a jelenlegi Oroszország felől kapta az energiahordozókat.
Dominál a Lukoil olaja
A Mol csoport finomítói évente átlagosan 14-15 millió tonna kőolajat dolgoznak fel. Ebből
- mintegy 9 millió tonna orosz kőolaj,
- 1 millió tonna magyarországi és horvátországi termelésből származik,
- a többi alternatív olaj, amely tengeren, majd az Adria vezetéken keresztül érkezik.
A százhalombattai finomító jelenleg legfeljebb 30-35 százaléknyi nem orosz olajat tud feldolgozni, ezt különböző keverési arányokban teszi. A pozsonyinál jelenleg mindössze 5 százalék körül van ennek az aránya.
Keverék a Barátság II. vezetéken érkező kőolaj is, ugyanis mintegy 60 kőolajmező termeléséből állítják elő. A minősége az évtizedek során alig változott. Ezzel szemben a tengeren érkező nyersanyag minősége jóval nagyobb tartományban mozog. A Mol csoport szakemberei több mint 15 paramétert vizsgálva szűrik ki azokat az anyagokat, amelyek például a Dunai Finomító 55 üzemében és berendezésében problémát okozhatnak.
Nem minden olaj jó a Molnak
A két legismertebb tulajdonság a sűrűség és a kéntartalom, de a savasságot, a fém- és nitrogéntartalmat, a korrozív ágenseket, a keverendő kőolajok kompatibilitását vagy azt, hogy az olaj alkalmas-e arra, hogy egy csővezetéken szállítsák több száz kilométeren. Ezek miatt néhány olajat el kell vetni, néhány esetében változtatni kell a finomító technológiáján.
Az elmúlt nyolc év alatt a vállalat képessé vált 30-35 százalékban alternatív kőolajok finomítására. A 100 százalék eléréséhez kettő-négy évre és 500-700 millió dollárra van szükség. Az ebből elvégzendő feladatokat egy 15 projektből álló feladatlista tartalmazza.
Van némi tartalék, de nem jut mindenkinek
Míg a Mol tájékoztatása az import beszerzéséről szól, rövid, néhány hónapos távon segítség, hogy a finomítók, illetve az országok rendelkeznek üzemanyag- és nyersolajtartalékkal. Importálhatnak saját töltőállomásaikra a magyar üzemanyag-nagykereskedelmi piacon egyébként kis súlyú vállalatok is (az OMV, a Shell és a talán az Orlen is). Ez azonban aligha érdeke a domináns nagykereskedőnek, a Molnak. Mellesleg egy ilyen rövid távú megoldásból ismét a kis, fehér kutak jönnének ki rosszul, mint az üzemanyagválság idején, mert ezek alapvetően a Moltól vásárolnak.
Lássuk a motivációkat!
A magyar és a szlovák energiabiztonság miatti aggodalom és Ukrajna lépésének elítélése mellett kevesebb nyilvánosságokat kapnak a Lukoilra vonatkozó tilalmat magyarázó ukrán érvek.
Az egyik, már július 18. óta olvasható (és már említett) információ, hogy az egyéb orosz termelőktől továbbra is folyamatosan érkezik az olaj Magyarországra és Szlovákiába. Facebook-bejegyzésében az Ukrtransznafta (UTN) szállító vállalat vezérigazgatója, Szergij Makogon jelezte, hogy egyedül a tavalyi 12 millió tonnás olajtranzitból az orosz eladóknak 6 milliárd dollárja származott. Az UTN viszont a tranziton csak körülbelül 0,24 milliárd dollárt keresett, azaz az oroszok bevételének körülbelül 4 százalékát.
Drón nélkül is okozható hatmilliárd dolláros kár
Az UTN tonnánként 21 eurót kap a tranzitért. A vezérigazgató becslése szerint az oroszok tonnánként minimum 478 dollárért adják el az olajat a magyaroknak és a szlovákoknak (hordónként 65 dollárral számolt, bár az Ural most 80 dollárba kerül).
Ezért felmerülnek a kérdések. Mint írja:
- A tranzittal miért segíti hozzá Ukrajna még mindig Oroszországot évi 6 milliárd dollárhoz?
- Miért csak 4 százaléka a tranzitdíj annak, amit Oroszország keres? Mi a probléma az olajtranzitdíj 5-10-szeres emelésével?
- (…) Igen, védelmi erőink aktív munkát végeznek és drónokat használnak, hogy több száz millió dolláros kárt okozzanak az orosz olajfinomítóknak, de Ukrajna drónok nélkül is okozhat 6 milliárd dolláros kárt pusztán az orosz olaj tranzitjának leállításával.
Szergij Makogon furcsa érvelésnek tartja, hogy Ukrajnának kifizetődő folytatni az orosz olaj tranzitját, mert maga is vásárol ezekből az üzemekből (A Dufiból és a Slovnafttól) benzint és gázolajat.
„Vagyis maguk az ukránok fizetnek az oroszoknak az olajért, a magyaroknak pedig a feldolgozásért, és minden rendben?” – kérdezi.
Közli továbbá, hogy az olajvezetékes szivattyútelepek működtetése sok áramot igényel, de Ukrajna még az energiatermelést ért károk és a lakosságot ért szörnyű áramkimaradások ellenére is megszakítás nélkül szállítja az orosz olajat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.