Rezsicsökkentés: változó mértékű kiadás lehet az államnak, kiszámíthatóság a lakosságnak
A rezsicsökkentés fenntartásával összefüggő költségek emelkedése volt a legjelentősebb tétel azok közül, amelyek az energiaárak ugrásszerű emelkedése miatt több csatornán keresztül növelték korábban a magyar költségvetés kiadásait. A megállapítás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) féléves költségvetési jelentéséből származik, és szerencsésre 2022-re vonatkozik, azóta csökkent e teher. A mostanra megszelídült energiaár-emelkedést a jelentés az 50 éve nem tapasztalt inflációs hullám egyik elsődleges kiváltójaként említi, és több tényezőt sorol fel mögötte.
A jegybank a 2021-es évvel kezdődő időszak energiapiaci folyamatait veti össze, 2024-re még éves előrejelzést is ad, sőt, az MVM csoport várható kifizetéseire is kitér. Eszerint a rezsicsökkentéssel kapcsolatos állami kiadásokra
- 2021-ben, az energiaárak elszabadulása előtti utolsó békeévben a GDP mintegy 0,4 százaléka ment el,
- 2022-ben, a pokol elszabadulásának időszakában az 1,1 százaléka,
- 2023-ban (részben a jelentős áthúzódó támogatási igény miatt) ennél is több, mintegy 1,8 százaléka,
- 2024-ben pedig körülbelül a 0,8 százaléka az MNB becslése szerint.
Maguk az energiapiaci folyamatokkal összefüggő kiadások ennél sokkal nagyobbak voltak, mert megjelent a versenyszektorok támogatása, a költségvetési szervek, önkormányzatok és közfeladatot ellátó intézmények támogatása és egyéb tételek finanszírozása.
Ezeken felül 2022-ben elszenvedett a költségvetés egy olyan extra tételt, amelyhez a GDP körülbelül 2 százalékának megfelelő, kétmilliárd eurós – nagyjából 800 milliárd forintos – szindikált hitelt vett fel: az ország 740 millió köbméter földgázt vásárolt az újonnan létrehozott biztonsági földgázkészlet feltöltésére.
Észszerűbbé vált a rezsicsökkentés
Viszont ugyanezen év augusztusától segített kordában tartani a kiadásokat az átlagfogyasztás intézményének bevezetése, az ezt kimondó jogszabály jelenleg is hatályban van. Enélkül 2051 milliárd forint lett volna a költségvetés ráfordítása Orbán Viktor miniszterelnök 2022. júliusi, tusnádfürdői beszéde szerint. Részben az említett intézkedésnek, részben a kedvező időjárásnak köszönhetően csökkenni kezdett a lakosság energiafelhasználása.
Érdekesek a rezsicsökkentés fenntartásához kapcsolódó konkrét értékek. Az MNB jelentése felsorolta, hogy
- az MVM 2021-ben 208 milliárd forint tőkeemelés kapott a kedvezményes lakossági szolgáltatás forrásaként.
- 2022-ben 699 milliárd forint szolgálta a rezsicsökkentést.
- 2023-ban már 1347 milliárd forint jutott e célra a Rezsivédelmi Alapból, 8 százalékkal kevesebb a tervezettnél, de közel kétszer annyi, mint 2022-ben.
Tavaly a Rezsivédelmi Alap 670 milliárd forintos előirányzata később mintegy 2600 milliárd forintra emelkedett, de tényleges kiadás ennél kevesebb lett a jegybank számítása szerint: 2282 milliárd forint.
Nem csak rezsivédelemre ment a pénz
Az 1347 milliárdos rezsikiadáson felül a központi költségvetési szerveknek 314 milliárd jutott, az önkormányzatoknak 92 milliárd, a versenyszektornak 249 milliárd, és még 424 milliárd további célra, nem feltétlenül rezsivédelemre. (Egyházaknak, civil intézményfenntartóknak és állami vállalatoknak.) Az alap 204 milliárd forintos pozitív egyenleggel zárt. A legtöbb pénzt (1168 milliárd) az államtól kapta az alap, a fennmaradó hányad meghatározó részét az energiaágazattól, továbbá sokat fizettek különböző jogcímeken a bányaipari, a légi közlekedési, a távközlési és a gyógyszeripari vállalatok. Egyedül az MVM csoport 107,5 milliárdos előirányzott befizetésen felül 309 milliárd forint osztalékelőleget küldött az alapba.
A jegybank úgy kalkulál, hogy az MVM csoport 2023-as eredménye után az idén további 15 milliárd forint befizetése várható, sőt, akár egy másik tétel is egy újabb osztalékelőlegből.
Jól jött, hogy estek az energiaárak
A Rezsivédelmi Alap idei összege 996 milliárd forint lehet a világpiaci energiaárak csökkenésének köszönhetően a jegybank előrejelzése szerint. Ez 34 százalékkal kisebb a módosított előirányzatnál. Az év első felében az alap terhére 786 milliárd forintot fizettek ki, ebből bő 625 milliárd szolgálta a rezsivédelmet. A július 31-ig megjelent kormányhatározatok alapján további 99 milliárdos átcsoportosítás várható az alap terhére. Az idei befizetéseket a jegybank összességében a tavalyival nagyjából azonosnak várja, így az egyenleg 128 milliárdos többletet mutathat. Feltételezi, hogy e többlet jelentős részét is elhasználják majd, akár nem rezsivédelmi célra is.
A rezsivédelmet szolgálja viszont még a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap, amelyből az első félévben közel 25 milliárd forintot fizettek ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.