Honnan lesz gáz 2020 után?

Hasonló problémával küzd az Európai Unió (EU), a közép-kelet-európai régió és Magyarország is: gázimportigényünk stagnáló földgázfogyasztás mellett is növekszik a hazai termelés folyamatos csökkenése miatt.

Az EU 500 milliárd köbméteres éves felhasználásának közel negyedét pedig már jelenleg is az orosz import adja. Régiónk 67 százalékos importfüggőségének 45 százalékát a Gazprom elégíti ki, és a magyar piac is mintegy ötven százalékban orosz behozatalra szorul

– ismertette az MFKG értékesítési igazgatója.

Az MFGK hosszú távú földgázbeszerzési szerződéses mennyiségei várhatóan 2021-ben kifutnak, de azok lejárata nem azonos a mennyiség kifutásával – hangsúlyozta Orbán Gábor, hozzátéve, hogy ma már több alternatíva között választhatunk, mint korábban. A helyes stratégia az MFGK értékesítési igazgatója szerint

a versenyképes, legoptimálisabb áron való beszerzés, ezért folyamatosan egyeztetnek az orosz Gazprommal.

Az egyik lehetőség a Gazprommal való hosszútávú szerződés. Ebből a szempontból kritikus lesz a következő év, 2019-ben ugyanis választás lesz Ukrajnában, radikálisan átalakulhat az orosz-ukrán kapcsolatrendszer, ráadásul jövőre lejár az Ukrajnán keresztüli gázszállításra vonatkozó szerződés is.

Az ukrán tranzit nélkül jelenleg még nincs más lehetőség fizikailag, hogy eljusson a gáz a régióba. Az új vezetékprojektek 3-4 év múlva készülhetnek el, a Gazprom 2020-ra nem tudja az ukrán tranzitútvonalat teljesen kiváltani, tehát addig biztosan lesz orosz gáz Orbán szerint.

Jelenleg tehát úgy tűnik, nem kell attól tartani, hogy nem jut orosz gáz Magyarországra.

Egy másik alternatíva a fekete tengeri román offshore gázkitermelés lehet. Ez a mező 2020-2030 között fog jelentős mennyiséget kitermelni, ám ennek méretéről még nincs tapasztalatunk, de egyedülálló ez az energiaforrás azért is, mert ez az egyetlen, ami az unión belül van, és az orosz árral versenyezhet.

A harmadik lehetőségként előttünk álló LNG-piacra való becsatlakozás ugyanis éppen a tarifák miatt lehet kevésbé vonzó. A globális földgázkereskedelem volumenének 35 százalékát adó cseppfolyós földgáz dinamikusan fejlődő piac, és képes lehet átvenni a klasszikus csővezetékes szállítás szerepét.

A 2021-re üzembe állítható, 2,6 milliárd köbméter kapacitású horvátországi Krk terminálján keresztül hazánk is hozzáférhetne a globális LNG-piachoz. Az itt elérhető gáz értékesíthetősége viszont a mostani tarifák mellett nem lenne profitábilis.

Negyedik alternatívát az unión belüli spotpiacokhoz való csatlakozás jelenti, mivel az ún. gázhubok egyre hangsúlyosabb szerepet játszanak a régiós földgázkereskedelemben is. Ezek hozzájárulhatnak a piacok közötti árkonvergenciához, valamint likviditási forrást és kockázatkezelési lehetőséget is jelentenek. Így nagyon jó kiegészítő lehetőséget nyújtanak, de hosszan távon csak ilyen vásárlásokkal nem tudnánk biztosítani a gázellátásunkat – hangsúlyozta Orbán.

Az Energiastratégia 2018 című konferenciáról készült tudósításokat itt találja.