Súlyosabban érintette Békést a járvány második-harmadik hulláma, mint az első?
Összességében a megye gazdaságát a járvány súlyosabban érintette a magyar gazdaság egészéhez mérten. Az országos átlaghoz képest gazdasági teljesítménye jobban visszaesett az elmúlt évben, az ipar teljesítménye 7,6 százalékkal, az építőiparé 11 százalékkal, és a beruházások volumene is 11 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma csaknem a felére esett vissza. Az első hullám, az akkori kedvezőbb békési egészségügyi helyzet ellenére komoly gazdasági károkat okozott a megyében is, hiszen a korlátozások egyformán érintették a magyar vállalkozásokat. A második-harmadik hullám nem volt rombolóbb, de a gazdaság újraindítását késleltette, veszteségeinket növelte, egészségügyi helyzetünk romlott. Az elmúlt évben a megyében több mint kétszer annyian haltak meg, mint ahányan születtek, gazdasági leszakadásunk erősödött.
Látni a kilábalás jeleit?
A foglalkoztatásban érzékelhetők leginkább. A tavalyi második negyedévi mélypont után az gazdaság újraindításával fokozatosan javulnak a foglalkoztatási mutatóink, a munkanélküliségi rátánk már hat százalék körüli, foglalkoztatási rátánkat javítva további munkaerő-tartalékokat tudunk mozgósítani. A megye gazdasága idén már a növekedés jeleit mutatja, az építőipar megrendelései növekedtek, az új pénzügyi ciklus uniós gazdasági fejlesztési forrásai részben már a nyár elejétől elérhetőek lesznek.
A baranyai kamaraelnök figyelmeztetett: egyes határ menti megyék súlyosan lemaradhatnak. Ez Békésre is igaz?
A megyénk leszakadását a járvány okozta válság egyértelműen tovább erősítette. A mezőgazdaság súlya az országosénál nagyobb és jelentős, de a csapásokat nem tudta kompenzálni. Magyar tulajdonú élelmiszeriparunk kívánatos fejlesztése pedig hosszabb ideje napirenden van, minőségi előrelépésre, komoly és tartós állami támogatásra van szükség. A megye ipari súlya nagyon alacsony, az ország ipari termelésének mindössze 1,6 százalékát adja, Bács-Kiskun súlya például 7,5 százalék.
Jelentős ipari fejlesztésre lenne szükségünk, ehhez állami támogatású és irányítású, pozitív diszkriminációt alkalmazó felzárkóztatási programokra, akár önálló operatív programra, mert a megye magántőkeereje ehhez gyenge, és alacsony fizetőképes kereslettel párosul. Magyarország 2030-ig szóló kiemelt gazdasági célkitűzése a versenyképesség növelése a kedvezőtlen helyzetű térségek fejlesztése mellett. A 2021-2027-es fejlesztési ciklusra nyolc operatív programot fogadtak el, ezek között hátrányos helyzetű térségek fejlesztését célzó célirányos önálló operatív program nem lesz, de rövidesen meghirdetik a legnagyobb kerettel rendelkező Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (GINOP Plusz) első pályázatait. Ez minden térségnek új lendületet ad. Az állam – térségi felzárkózást biztosító – egyedi szerepvállalásához jelentős források állnak rendelkezésre, a jövőben ennek Békés megye nyertese lehet.
Mit remélnek az EU kilábalási alapjából hamarosan meginduló pénzektől?
Magyarország a most induló fejlesztési ciklusban – a hitellehetőséget is figyelembe véve – az eddigieknél sokkal több, mintegy 51,6 milliárd eurónyi forrással számolhat. Az EU kilábalási alapból Magyarország 16-17 milliárd eurót tervez lehívni, a kifizetések öt év alatt történnek, ennek egyharmada a terv szerint a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő programokat szolgálna. Az eddigi magyar nyilatkozatok az alapból egészségipari fejlesztéseket valószínűsítenek. Ez a fejlesztési irány kevésbé fogja érinteni a megyei fejlesztéseket.
Maradtak el beruházások?
A megyében jelentősebb beruházás nem maradt el, új beruházások indulása most a tét, a megye megközelítését biztosító beruházások alakulása biztatónak ígérkezik a tőkevonzó képesség javulása érdekében. A megyei hadiipari fejlesztési irány és az ahhoz kapcsolódó képzés mindenképpen új, és vannak súllyal bíró ágazatok, amik a járvány ideje alatt is jól teljesítettek, például a nyomda- és csomagolóanyag iparágak. Uniós szinten már dobogós helyen vagyunk a 27,5 százalékos beruházási rátával, ezen belül az állami beruházási ráta 6,5 százalék.
Elégedett a bérek alakulásával?
A megyei munkabérek alakulásával lehetünk a legkevésbé elégedettek, nagy a lemaradásunk. Az országostól a megyei nettó átlagkereset havi 74 ezer forinttal marad el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.