Formálódik a közszolgálati racionalizálás

Nem szerepel a kormány szerdai ülésének napirendjén a minisztériumi leépítés témája – reagált a Világgazdaság kérdéseire a Miniszterelnökség, amelytől az elbocsátandók számáról, az intézkedés szempontrendszeréről és pontos idejéről érdeklődtünk.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné a Világgazdaságnak hangsúlyozta:

a kormány a fenti kérdésről még nem tárgyalt a munkavállalói érdekképviseletekkel.

Emlékeztetett, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum 2015. október 9-i ülésén a kormányoldal is szentesítette azt a klauzulát, amely szerint az igazgatási munkaerő és a személyi juttatás kérdésében a kormány a döntések előtt egyeztet a szakszervezetek képviselőivel. A minisztériumokban dolgozó köztisztviselőkre két hónapos felmondási idő vonatkozik, ennek a felére fel kell menteni őket a munkavégzés alól, a másik felére csak felmenthetők.

Az a cél, hogy olcsó és jó államot működtessünk. A közigazgatásban annyi embert kell foglalkoztatni, amennyit a feladatok megkövetelnek

– mondta alig két hónapja a Világgazdaságnak a közszolgálatért felelős államtitkár, Tuzson Bence. A kancelláriaminiszter is többször beszélt arról, hogy emelni kell a közszolgáltatások minőségét, ezzel párhuzamosan a közszolgálatban munkálkodók bérét is. Gulyás Gergely augusztus derekán óvatosan úgy becsülte: a létszámcsökkentés 15-20 százalékos lehet a központi apparátusban, a minisztériumokban. Később felröppent hírek szerint több tárcánál 40 százalék körüli leépítés vetődött fel, de erről – Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdésére – egy hónapja Gulyás Gergely írásban azt közölte, hogy nincs valóságalapja.

Ami tény, a racionalizálásról az idén, valószínűleg még az ősszel dönt a kormány.

Ez év június 24-től már létszámzárlat van a minisztériumoknál, a háttérintézményeknél s a kormányhivataloknál, vagyis nyugdíjba vonuló munkatárs nem pótolható, a határozott idejű munkaszerződés pedig a lejártakor nem újítható meg. A munkáltatói érdekképviseletek az elmúlt években többször és határozottan felvetették, hogy túlfoglalkoztatás van a központi bürokráciában, a munkaerő-ínséges helyzetben a közszolgálatból kellene átirányítani pallérozott, minőségi munkát elvégezni képes dolgozókat a versenyszférába.

A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkáltató, ha csoportos létszámcsökkentést tervez, köteles arról az üzemi tanáccsal tárgyalni, és a tárgyalást a megállapodás megkötéséig, ennek hiányában legalább 15 napig folytatni. A tárgyalás megkezdése előtt legalább hét nappal a munkáltató köteles csoportos létszámcsökkentési szándékáról az üzemi tanácsot és a munkaügyi központot írásban tájékoztatni, és továbbítani nekik a törvényben előírt adatokat.

Ha a tárgyalás után a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésről döntött, arról tájékoztatnia kell az érintett munkavállalókat. Ezt követően legalább harminc nappal kerülhet sor a felmondás, illetve határozott idejű munkaviszony esetén az azonnali hatályú felmondás közlésére. A háttérintézményekben, a tárcáknál dolgoznak olyanok – például informatikusok vagy gépkocsivezetők –, akikre az Mt. vonatkozik.

Mindezek alapján az tűnik logikusnak, hogy a minisztériumoknak november közepéig kell eldönteniük, konkrétan kiktől akarnak megválni, és ezt még novemberben, előzetesen, írásban jelezniük is kell a munkavállalóknak, így a felmondás közlése is megtörténik még decemberben.

Van mód 25-30 százalékos emelésre

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács júniusi ülésén már elhangzott a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkára részéről, hogy a központi apparátus köztisztviselőinél 25-30 százalékos béremelést tesz lehetővé a büdzsében képzett fedezet, de a bérgazdálkodás keretei valószínűleg rugalmasabbak lesznek. Ugyanakkor a kormány a köztisztviselői illetményalapon nem kíván változtatni, a közszolgálati táblák szorzói nem változnak. A hátrányos helyzetű önkormányzatok a gazdagabb, többet adózó önkormányzatok befizetéseiből összeadódó, 11 milliárd forintnyi alapra pályázhatnak majd munkatársaik jövedelmi helyzetének javítása érdekében.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható