A magyar infláció lett a legmagasabb az EU-ban

Decemberben a fogyasztói árak 5,0 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Összességében, 2012-ben a fogyasztói árak átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva – közölte a KSH.

„A várakozásoknál alacsonyabbra, 5 csökkent az infláció az előző havi 5,2 százalékról, a fogyasztói árak nem változtak az előző hónaphoz képest” – írta Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a meglepetést részben az élelmiszerárak emelkedésének enyhülése, részben a dohánytermékek, alkoholok vártnál kisebb árnövekedése okozta.

A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke decemberben 12 havi összehasonlításban 4,9 százalék volt az előző havi 5,1 százalékkal szemben. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított tavalyi éves átlagos áremelkedés 5,7 százalék, decemberben a 12 havi index 105,2 százalék volt. A változatlan adótartamú 12 havi árindex 2012 decemberében 3,2 százalék volt, megegyezett a novemberivel, és május óta a legalacsonyabb növekedést mutatta. A harmonizált, azaz az Európai Unió által mért fogyasztóiár-index december/december alapon 5,1 százalékot, 2012 egészében 5,7 százalékot mutatott.

„Eközben - ellentétben a forint gyengülésével, azonban összhangban a változatlanul igen gyenge belső kereslettel - a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak várttól elmaradó növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek meredek emelkedését. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése is” – írta Suppan Gergely.

Mi várható?

A közgazdász szerint januárban és februárban kiesik a tavalyi áfaemelés hatása, míg 10 százalékkal csökken a gáz- és áram ára, így az infláció az év első felében 4-4,3 százalék közé mérséklődhet. „A bázishatásokat ugyanakkor ellensúlyozzák a kormány egyes intézkedései, valamint egyes tömegközlekedési tarifák emelése” – tette hozzá.

„Jövőre 4,4 százalékos átlagos inflációt vetítünk egyelőre előre, de – szokatlan módon – lefelé mutató kockázatokat látunk a gyenge gazdaság és az esetleges további rezsicsökkentések miatt” – vélekedett Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya. Az Erste elemzői szerint a kamatpolitikában az adat tovább erősítheti a kamatvágást szorgalmazók hangját a tanácsban.

A dohánytermékeknél nem mért áremelkedést a statisztikai hivatal a jövedéki adó decemberi emelésének ellenére sem – emelték ki az Erste szakértői. Ugyanakkor hozzátették, hogy ez később megjelenhet az árindexben.

Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére lehet számítani – vetítette előre Suppan Gergely. Szerinte decemberig 3,6 százalékra csökkenhet az infláció. „Kockázatot az inflációs várakozások beragadása jelenti, ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelenthetnek további rezsicsökkentések” – írta Suppan, aki ezek közt említette a szemétszállítási díj, a csatorna és a vízdíj mérséklését.

„Mivel a tavalyi inflációt nagyrészt külső ársokkok okozták, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik” – vélte. Ha a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult a nyár közepe óta, mutatott rá.

Suppan kiemelte: a következő hat hónapra további 100 bázispontos kamatcsökkentés van beárazva. A nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítási folyamat, illetve az igen gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve. Ezért arra számítanak a TakarékBank elemzői, hogy az év közepéig 5 százalékra csökken az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges.

1 hónap alatt – 2012. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak összességükben nem változtak. Az élelmiszerek ára szintén nem változott, azonban a főcsoporton belül árnövekedés következett be a tojás (1,6 százalék), a párizsi, kolbász (1,3 százalék) és a sertészsiradék (1,2 százalék) esetében. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (2,7 százalék), a liszt (2,0 százalék) és a kávé (1,4 százalék) esetében. Kis mértékben emelkedett a szolgáltatások (0,4 százalék) és a háztartási energia (0,2 százalék) ára egy hónap alatt. Az egyéb cikkek esetében árcsökkenés volt megfigyelhető (0,3 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 0,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 0,2 százalékkal kerültek kevesebbe, míg a ruházkodási cikkek, valamint a szeszes italok, dohányáruk árai lényegében nem változtak.

12 hónap alatt, 2011. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,0 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (26,1 százalék), a sertészsiradék (16,0 százalék), a liszt (14,8 százalék), az étolaj (13,7 százalék), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs (12,9 százalék) és a szalámi, szárazkolbász, sonka (12,8 százalék) ára. Az átlagosnál  nagyobb mértékben, 13,5 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A háztartási energia átlag alatti 4,7 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 13,3 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében is átlag alatti, 4,5 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,1 százalékkal, a csatornadíj 5,2 százalékkal, a vízdíj 5,0 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt drágultak az egyéb cikkek (2,9 százalék) illetve a ruházkodási cikkek (1,4 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. decemberhez képest.

2012. évben a fogyasztói árak átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 12,7 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá az egyéb cikkek (7,2 százalék), a háztartási energia (6,2 százalék) és az élelmiszerek árai (5,9 százalék) is. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be a szolgáltatások (4,2 százalék) és a ruházkodási cikkek (2,6 százalék) esetében. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző évhez képest.

Az EU 27 tagországában 2012. novemberben a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. novemberben. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,4 százalék) és Svédországban (0,8 százalék), a legnagyobbat Magyarországon (5,3 százalék), valamint Romániában (4,4 százalék) mérték.