Januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 4,0 százalékra emelkedett januárban, a tavaly decemberi 3,9 százalék után.
Az élelmiszerek ára 6,9 százalékkal nőtt 2019. januárjához képest, ezen belül a sertéshúsé 27,6, a párizsi, kolbászé 17,4, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,8, a cukoré 8,4, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak.
Az éjszaka folyamán 340,2 forint felett is járt az euró. A 9 órás adatközlés után továbbra is 340 környékén billeg az árfolyam.
Tavaly decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 2,0 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,9, a sertéshúsé és a száraztésztáé 2,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,3, a párizsi, kolbászé pedig 1,5 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk 1,2 százalékkal kerültek többe, ezen belül a dohányáruk – jövedéki adójuk emelése következtében – 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,5, ezen belül a postai szolgáltatásokért 8,7, a szerencsejátékokért 7,0 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,8 százalékkal emelkedett. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,2 százalékkal kevesebbe kerültek.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa éves alapon 4,3 százalékos inflációt prognosztizált januárra. A szakértők várakozása megegyezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisával, ami azért meglepő, mert a jegybanki cél 3 százalék, 1 százalékpontos toleranciasáv mellett.
A várakozásokat messze meghaladó inflációs adatokról beszélnek az elemzők. A Takarékbanknál a korábbi 3,6 százalék helyett idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítanak a tavalyi 3,4 százalék után, míg az ING Bank elemzője 3,5 százalék körüli átlagos inflációt számszerűsít 2020 egészére nézve.
Az infláció emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedése magyarázza – állapította meg a januári inflációs adathoz fűzött csütörtöki kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank által számított és tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók – a keresletérzékeny termékek és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja – januárban nem változott az előző hónaphoz képest, 3,2 százalékon, illetve 3,4 százalékon maradt.
Az MNB elemzése kiemelte:
a feldolgozatlan élelmiszerek szezonálisan igazított és adószűrt árai az előző hónaphoz képest tovább növekedtek, ami leginkább a sertéshús és a friss gyümölcsök árában volt megfigyelhető.
Az alkohol és a dohánytermékek ára decemberhez képest emelkedett, amit a dohánytermékeket érintő jövedékiadó-emelés okozott. Januárban a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal voltak magasabbak. Az év eleji átárazás mértéke megfelelt a tavalyi évben tapasztaltnak. Az iparcikkek éves inflációja az előző hónaphoz képest lényegében nem változott, mind a tartós iparcikkek, mind a nem tartós iparcikkek inflációja lényegében változatlan maradt.
A fogyasztói árak a tavalyi év egészét tekintve 3,4 százalékkal emelkedtek, decemberben pedig 4,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A maginfláció tavaly decemberben 3,9 százalékos volt 0,1 százalékponttal alacsonyabb a novemberinél.
Az üzemanyagárak egy évvel korábbi bázishatásával és a kínai sertéspestis járvány miatt megugrott élelmiszerárak alakulásával magyarázták elemzők az infláció erőteljes decemberi felszökését a novemberi 3,4 százalékról.
A legfontosabb áremelő tényezők januárban az élelmiszerek, a járműüzemanyagok és a jövedéki adó változásai lehetnek, de különösen a munkaintenzív szolgáltatások területén erősek lehettek az év eleji átárazódások hatásai, illetve némely hatósági áras szolgáltatatás ára is nőtt, például a posta vagy a szerencsejáték esetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.