Az éves alapon mért infláció márciusban 3,5 százalékos lehetett a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, az érték 0,1 százalékponttal kisebb annál, mint amekkorára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számít. A fogyasztói árindex 0,4 százalékpontot nőhetett egy hónap alatt, ám a negyedéves drágulás még az MNB pesszimista előrejelzésével számolva is 3,1 százalékot tehet ki.
Az elemzők feltételezése szerint a maginfláció márciusban 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra emelkedhetett, éves szinten pedig 3,1 százalékos átlagos fogyasztói árindexet prognosztizálnak, éppen akkorát, mint a jegybank.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közli az inflációs adatokat.
Az MNB két olyan hatást jelölt meg, amely a fogyasztói árindexet alapjaiban befolyásolja: a külső gazdasági környezet dekonjunktúráját, amely a vártnál lassabb drágulást hozhat, és az előre jelzettnél gyorsabban bővülő belső fogyasztást. A jegybank szerint mindkettőnek ugyanakkora az esélye, de a Világgazdaság megkérdezte az elemzőket is, melyik hatást várják erősebbnek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a belső fogyasztásra voksolt, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője viszont úgy látja, hogy míg a fogyasztói árindexet lefelé nyomja az importált infláció, a maginflációt inkább a belső folyamatok mozgathatják.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.