Az UEFA végképp tönkreteheti a kis országok futballját

Óriási mozgolódást, pánikot és véleménycunamit váltott ki a napokban megjelent New York Times-cikk, miszerint az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2024-től teljesen átszervezné a nemzetközi kupasorozatokat. Már korábban is kiszivárogtak elképzelések az UEFA terveiről, ám az semmi ahhoz képest, amelyekkel most előállt az amerikai napilap.

Kategorizált kupasorozatok

Az európai szövetség úgy alakítaná át a nemzetközi klubfutballt, hogy 3 kupasorozatot írna ki, amelyeket kategóriákra osztana. Az első, legmagasabb szintű sorozat továbbra is a Bajnokok Ligája lenne, ám ez átalakulna egyfajta Szuperligává,

ide ugyanis csak a top 5 bajnokság csapatai kapnának meghívást.

Ezek alapján tehát a spanyol, az angol, a német, az olasz és a francia gárdák uralnák a topfutballt, és a 32 csapatos sorozatban évente csak négy hely cserélődne. A Szuperliga utolsó négy helyezettje ugyanis egy osztállyal lejjebb esne az Európa-ligába. Ebbe a sorozatba már gyengébb bajnokságok kerülnének (belga, holland, török, portugál, orosz), a kiírás első négy helyezettje pedig felkerülne szezon végén a Szuperligába.

Az első és a második számú kupasorozat utolsó- és első négy helyezettje tehát minden évadban helyet cserélne.

A harmadik sorozatban – amely egyelőre Európa-liga 2 munkacímen fut – foglalna helyet a „resztli”. Itt mérkőznének egymással a „futottak még” kategóriába sorolt nemzetek, így például Magyarország is. Az EL 2-ben 64 csapatot versenyeztetnének, arról viszont egyelőre nincs szó, hogy számukra van-e feljutási lehetőség a magasabb sorozatba.

Minden jel erre utalt

Nincs ebben semmi meglepetés, az UEFA iránya mindig is ez volt. Bár Platini reformjai megnyitották a kapukat a kiscsapatoknak is – a sok topcsapat mellett számos kicsinek is lehetőséget biztosítottak a BL-főtábláért –, valahogy mégis a középmezőnyt sikerült elszakítani a Bajnokok Ligájától – mondta a VG.hu-nak Szabados Gábor sportközgazdász.

Való igaz, Platini szövetségi regnálása alatt például a Debrecennek is sikerült főtáblára jutnia 2009-ben, azonban Dombi Tiborék 6 meccsen 0 pontot szereztek (mínusz 14 gólos gólkülönbséggel) egy olyan csoportban, ahol a Fiorentina, a Lyon és a Liverpool volt az ellenfél. Mivel a „kicsik” – a DVSC-hez hasonlóan – teljesen súlytalanok voltak, még inkább a topcsapatok nyertek teret maguknak eredményesség szempontjából.

Platini romantikus elképzelései tehát bevételi szempontból igazán sokat hoztak egy-egy évben az alacsonyabban rangsorolt gárdáknak, ám a tudáskülönbség miatt sokszor teljesen érdektelenné váltak a mérkőzések.

Az UEFA ezután új selejtezős lebonyolítási rendszert talált ki, ezáltal újra nehezebb lett a kisebbeknek főbálára jutni.

A pénz kiöli a tündérmeséket

Szabados Gábor szerint az egész jelenség mögött a pénzszerzés, a bevételmaximalizálás áll.

Nem titok, hogy az UEFA bevételeinek jelentős része az öt legnagyobb piacról jön. Az egész átszervezés mögött a pénz az igazi mozgatórugó

– mondta a közgazdász. Ezzel a lépéssel azonban a kis országok csapatait teljesen elzárják a pénzcsapoktól, kvázi nincs nagy esélyük a gazdasági fejlődésre.

A kicsiket elüldözik a pénzes kondér közeléből, nem részesülhetnének a leosztásokból, s a tv-s jogdíjak hiányát is megérezhetik.

Arról nem is beszélve, hogy mi, nézők is kevesebb különleges élménnyel fogunk gazdagodni, hiszen például alapból kizárva egy olyan menetelés, amelyet az idei szezonban láthattunk az Ajaxtól. Az amszterdamiaktól – mivel alanyi jogon csak a kettes számú sorozatba kvalifikálhatnák magukat – kizárólag akkor láthatunk hasonló produkciót, ha valamelyik idényben az Európa-liga első négy hely valamelyikén végeznének, s ezáltal ugye a következő szezonba felkerülnének a Bajnok Ligájába, vagyis a Szuperligába.

https://www.youtube.com/watch?v=ZgVqeJrz6-8

Jelen állás szerint egyelőre alanyi jogon csak – például – a spanyol negyedik Valenciától számíthatunk ilyesfajta csodákra, de valljuk meg, egy spanyol csapat sikeres európai menetelése kevésbé mozgatja meg a nézőket érzelmileg, mint egy holland „tinicsapaté”. Az ilyen történetek kifejezetten jót tettek a BL-nek, rengeteg semleges néző szurkolt az ajaxos fiataloknak, de ha a tervek megvalósulnak, akkor hasonló történetre nagyon kevés esély van.

Szabados Gábor szerint óriási kérdés, hogy a tündérmesék hiánya nem okoz-e majd a későbbiekben bevételstagnálást. Ugyanis az, hogy egyes csapatok gyakorlatilag kisajátítják a Bajnokok Ligáját, csökkenteti az érdeklődést.

A belterjesség, a kiszámíthatóság unalmas lesz egy idő után,

hiszen lássuk be, borzasztóan unalmas lesz évről évre azt nézi, ahogyan mondjuk a Real Madrid, a Barcelona, a Bayern München és a Juventus gyepálják egymást keresztbe kasul. Más nehezen tudja majd felvenni velük a versenyt, már az is csodaszámba megy, hogy idén a Tottenham odaért a fináléba.

A Spurs bevételei és éves költségvetése ugyanis köszönőviszonyban sincs a fentebb említett csapatokéval. Tehát ha így nézzük, a jelenlegi BL-en belül is van egy alsóbb liga, amelyből most sikerült kitörnie a Spursnek és az Ajaxnak.

„Az UEFA nyilván figyeli majd az új rendszer során a bevételeket, a televíziós nézőszámokat, és mindent ami mérhető. Nem gondolom, hogy az új rendszer egy kőbe vésett dolog lesz. Nekik is alkalmazkodniuk kell, s valószínűleg hozzányúlnak majd a lebonyolítási rendszerhez, ha azt látják, hogy nem a terveik szerint alakulnak a dolgok”

– hangsúlyozta a közgazdász.

Az UEFA bekebelezheti a nemzeti bajnokságokat

A New York Times értesülései szerint az UEFA azt tervezi, hogy az eddigiekkel ellentétben nemcsak hétköznap, hanem hétvégén is rendeznének nemzetközi kupameccseket. Az egyes szövetségesek ennek persze egyáltalán nem örülnek. Javier Tebas, a spanyol liga elnöke például kijelentette, hogy

az UEFA-nak esze ágában sem volt tárgyalni erről senkivel, a szövetségeket kész tények elé állították.

Tebas elmondta, hogy alapvetően nyitottak lennének a tárgyalásokra, de egyelőre úgy néz ki, az UEFA nem osztott lapot nekik, sarokba vannak szorítva. A spanyolok elnöke egyetértett azzal a nézettel, hogy az elképzelések szétszakítanák az európai labdarúgás mezőnyét,

a gazdag gazdagabb lenne, a szegény pedig még szegényebbé válna.

Az egész terv legnehezebben kivitelezhető része a hétvégi meccsek lebonyolítása – mondta Szabados Gábor. Bár más sportágakban, mint például a kézilabdában működik, hogy hétvégén van nemzetközi meccs, de egy Dortmund-Bayern meccsen nem lenne ildomos 70-80 ezer nézővel ezt megcsinálni – tette hozzá.

A legnagyobb kérdés az, hogy mennyire tudja az UEFA „bedarálni” a nemzeti bajnokságokat. Azaz van-e akkora súlya az országok szövetségeinek az európai szövetséggel szemben, hogy elkaszálják a hétvégi kupameccsek ötletét. Erre a kérdésre Szabados Gábor úgy nyilatkozott, hogy

ha az UEFA akarja, akkor erőből megoldja a dolgot.

Viszont, ha hajlandó tárgyalni a tagországokkal, akkor mindenképp fel kell ajánlani valamit cserébe. Ez nyilván pénz lesz, s ekkor a szövetségek mérlegelhetnek, hogy mi a fontosabb:

Amennyiben tehát eljutunk idáig, nagyon sok minden ki fog derülni az UEFA partneri hajlandóságáról, és arról is, hogy az egyes országok mennyire tudnak erősek maradni, s nemzeti bajnokságaik érdekét az UEFA érdekei elé helyezni.

Magyarország teljesen elszigetelődik

Ha az UEFA átviszi Európán elképzeléseit, akkor hazánk labdarúgása a hármas számú sorozatba kerül, ezzel totálisan elszigetelődik az elittől. Egészen elenyésző esély van arra, hogy újra legyen Magyarországon Fradi-Real Madrid, DVSC-Liverpool, vagy Vidi-Chelsea. Ez két szempontból is óriási probléma:

Bármennyire is szomorú ez a jövőkép, az tény, hogy az európai kupákban mostanság nem sok babér termett a magyar csapatoknak. A legutóbb BL-főtáblás Debrecen 6 meccsen 19 gólt kapott, s ez még a legelvakultabbak szerint sem nevezhető sikernek – persze tudjuk, a főtábla már önmagában az…

A VG.hu kérdésére, miszerint mennyit veszíthet ezzel a hazai labdarúgás, Szabados Gábor úgy válaszolt:

az elmúlt pár évtizedben összesen két főtáblásunk volt, most meg nulla lesz. Nem olyan nagy a különbség.

A közgazdász szerint kétféleképpen is meg lehet közelíteni a dolgot. Egyrészt, ha a saját kategóriánkban lévőkkel játszunk, akkor nagyobb esély van a sikerélményre – ez pedig igazán ránk fér. Azon viszont erősen elgondolkozik az ember, hogy például a Fradi sikere az azeri negyedik helyezett ellen mennyire nevezhető sikernek…

A másik megközelítés szerint probléma lehet, hogy

a valódi és értékes cél hiánya nem lesz-e demotiváló a magyar klubcsapatoknak

(illetve a másik 63 ország csapatainak).

Csak a sötétben tapogatózunk

A jelenlegi állás szerint egyelőre ezek még csak tervek, ám ismerjük a mondást, nem zörög a haraszt… Főleg úgy, hogy a spanyol szövetség elnöke is már hangot adott kétségbeesésének, pedig ők aztán igazán előkelőhelyen ülnek az asztalánál. Nyilván a legnagyobbaknak is vannak aggályaik, leginkább saját bajnokságuk devalválódása miatt. A Premier League-nek sem lesz mindegy, hogy 40 fontért megy a család hétvégén a városi derbire, vagy otthon marad, mert már nem tudja kifizetni az egyre feljebb kúszó BL-jegyek árát.

Azt pedig, hogy a magyar klubcsapatoknak ez mennyire jó vagy rossz, mindenki döntse el maga. Tudunk-e örülni az azeri negyedik elleni győzelemnek, vagy továbbra is várjuk szeretettel a Liverpoolt?