BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ezek lesznek a 2020-as év legfontosabb változásai az építőiparban

Az energiatanúsítványban bevezetésre kerül a „közel nulla” energiaigényű épületek építése, melyek energiaigénye 25 százalékát megújuló energia adja.

Az építőipari szegmens sikerrel búcsúztatta a 2019-es évet, hiszen az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének jelentéséből kiderül, hogy a termelés 25-28 százalékkal haladta meg az azt megelőző év teljesítményét, így három év alatt csaknem 80 százalékos bővülés mutatkozott – közölte az újHÁZ Centrum.

A cég szakértői összegyűjtötték, hogy milyen változásokra számíthatunk az építőiparban idén.

Szigorodó hőtechnikai előírások

Az energetikai tanúsítványt illetően nagy változások várhatóak 2020-tól. Az új ingatlanok esetében, akár középületről, társas- vagy családi házról beszélünk, továbbra is elvárás lesz, hogy az épületek szerkezete megfelelő hőkibocsátási tényezővel rendelkezzen.

Az energiatanúsítványban bevezetésre kerül a „közel nulla” energiaigényű épületek építése, vagyis csak olyan épületet lehet majd építeni, amely eléri a megadott szintet. Ebbe beletartozik például az is, hogy az energiaigény legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell biztosítani. A szigorítások várhatóan legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe.

Megszűnnek a jegyzői építésügyi hatóságok

Az építésügyi hatósági rendszerben az általános elsőfokú hatósági feladatok a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látja el.

A járási hivatalok kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1-ével kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, de a települési önkormányzatoknak ehhez már 2020. januárjában fontos intézkedéseket kell tenniük.

Például a 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy 2020. január 31-i határidővel milyen tartalmú megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

Változás az értékesített lakóingatlanok áfa-rendszerében

2020. január elsejétől ismételten a normál, 27 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1-jétől megszűnik a kedvezményes, 5 százalék adómértékkel adózás az olyan lakások értékesítése után, amelyeknek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, valamint a 300 négyzetmétert.

Fotó: Kallus György

Adóvisszatérítés az építőiparban

2020. január 1-jétől visszaigényelhető a fordított adószabályok miatt beragadt áfa. A „különös adóvisszatérítés” egy új lehetőség, amely leginkább az építőiparban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítése, ha az áfa a számlakibocsátótól már nem szerezhető vissza.

Változnak a falusi CSOK szabályai

2020. január 1-jétől 2486, úgynevezett preferált kistelepülésen már nemcsak használt, hanem új lakás vásárlásához, bővítéséhez is lehet igényelni a Családi Otthonteremtési Kedvezményt.

A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez preferált kistelepülésen a természetes személy tulajdonos a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség megfizetéséhez áfa-visszatérítési támogatást igényelhet korszerűsítésre és/vagy bővítésre, amennyiben e célokra CSOK-ot is kért. Az áfa-visszatérítés összege legfeljebb 5 millió forint lehet. Az áfa-visszatérítési támogatás kizárólag a 27 százalékos áfával kiállított számla benyújtása esetében vehető igénybe.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.