Bár a részletes szabályozásra még várni kell, az OTP Ingatlanpont szakértői úgy látják, hogy az öt százalékos áfa visszaállítása a rozsdaövezetekben épülő új lakásokra kedvező folyamatokat indíthat el a piacon – közölte az ingatlanközvetítő hálózat.
A legnagyobb barnamezős területtel rendelkező Budapest mellett számos vidéki nagyváros is kihasználhatja a lehetőséget a jelenleg elhanyagolt, de kedvező fekvésű, egykor jellemzően ipari, kereskedelmi funkciójú településrészek bevonására a lakáscélú fejlesztésekbe.
A részletes szabályozásra a fogalmak tisztázása miatt is szükség van: a rozsdaövezet kifejezést a köznyelvben használjuk, jogszabályi meghatározása nincs. A jog a „barnamezős terület” definíciót alkalmazza, jellemzően a használaton kívüli, egykori kereskedelmi, ipari létesítményekre, ahol gyakran jelentősebb környezetszennyezés is történt.
Az ingatlanközvetítő szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a jogalkotóknak a rozsdaövezet fogalmának tisztázása mellett pontosan meg kell határozniuk azt is, milyen területek sorolhatók ebbe a kategóriába, a jogalkalmazóknak ugyanis tudniuk kell egy beruházás mérlegelésekor, hogy az beletartozik-e a kedvezményes áfakörbe. További feladat a határidők kijelölése.
Több kérdéses pont lehet a rozsdaövezetek jogi meghatározásán túl is, például hogy mikortól, milyen esetekben érvényesíthető az ötszázalékos áfa, illetve, hogy kötődik-e ez már meglévő építési engedélyhez, vagy az építkezés, értékesítés megkezdéséhez. Persze minél kevesebb az ilyen megkötés, annál többen élhetnek a kedvezménnyel
– mondta Valkó Dávid, az ingatlanközvetítő szakértője. Emellett a fejlesztőknek azt is tudniuk kell, meddig él a kedvezmény, van-e végső határidő. Ezt azért fontos, mert Budapestnek évtizedekre elegendő „tartalékai” vannak, a belső kerületektől a külsők felé tervszerűen haladva egyre több perspektivikus övezetet lehet bevonni a fejlesztésekbe.
A belváros közelsége, a csatlakozás már meglévő lakóterületekhez, illetve a kiépült, vagy egyszerűbben fejleszthető (tömeg)közlekedési kapcsolatok komoly előnyt jelentenek. Az ingatlanközvetítő szakértője szerint Budapesten ezeknek a feltételeknek megfelelő telkek a pesti oldalon a VIII., a IX., a X. és a XIII. kerületben, míg Budán a III. és a XI. kerületben, a Duna közelében vannak nagy számban.
A piac meghatározó szereplői élénken érdeklődnek a lehetőségek iránt, mert ezek a – volumenüknél fogva – gazdaságosan kivitelezhető projektek eddig nagyon keresettek voltak. Még akkor is, ha általában hosszabb beruházási időt igényel a gyakran lepusztult, esetenként szennyezett területek megtisztítása és a kármentesítés, vagy a bonyolult tulajdonviszonyok rendezése.
A barnamezős területeken a múltban már több tízezer lakás épült, s bár kezdetben tömegtermékekről volt szó, mára egy-egy kiemelt lokáció (pl. a Duna szomszédsága) az ott épülő projektnek exkluzivitást ad, ami az árakban is érvényesül. Ami pedig a jövőt illeti, a rozsdaövezetek felszámolásával egyre több modern lakózóna jöhet létre, és felgyorsulhat a lakóövezetek összeérése, ami segíti a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások kiépülését, a tömegközlekedési feltételek javítását.
Miskolcon az ezredforduló után indított újlakás-projektek 5-10 százalékát valósították meg barnamezős beruházásban. A Gömöri pályaudvar melletti egykori gabonaraktárak helyén épült lakópark lakásai a kezdetektől fogva népszerűek. Ugyanez elmondható a Dél-Kilián városrészben, kereskedelmi-ipari övezetben fekvő Lórántffy utca új, egy hajdani munkásszállóból kialakított társasház-csoportjáról.
Bár ez a lakókörnyezet nem a legkeresettebb, komoly vonzerőt jelent, hogy a négyzetméterárak jóval alacsonyabbak, mint az újlakás-piac átlaga. A városban több egykori ipari terület is felkeltheti a lakásfejlesztők érdeklődését
– mondta Ács Ferenc, a miskolci OTP Ingatlanpont iroda vezető értékesítési tanácsadója. Véleménye szerint ebből a szempontból az Avas-Dél alján, az Egyetemváros és a Futó utca kereszteződésének környéke lehet perspektivikus, illetve Felsőzsolca irányában a volt Szondi-telep a Tiszai pályaudvarral bezárólag, az LKM-Digép, vagyis a Vasgyár városrész bizonyos körzetei, a Huszár-Álmos utcai volt ipari terület, a Hodobay Sándor-telep, valamint a Békeszálló-telep jöhet számításba.
Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa programban megvalósított barnamezős beruházások adtak komoly lökést a lakáspiaci fejlesztéseknek.
A Zsolnay Negyed felélesztése, a Tudásközpont, a Kodály Központ létrehozása, a kulturális infrastruktúra fejlesztése az ingatlanpiacra is hatással volt. Az Európai Unió támogatásával megvalósult beruházásokkal párhuzamosan a környező utcákban is egyre-másra indultak el újépítésű projektek
– mondta Borvári Mária, az egyik pécsi iroda vezető értékesítési tanácsadója.
A lendület azóta is kitart, a városban az elmúlt években az újlakás-építések nagyjából 10 százaléka valósult meg rozsdaövezetekben. Valamennyi projekt sikeres volt, közülük a legfrissebb a Munkácsy Residence a belvárosban.
Győrben ma még nem jellemző a barnamezős lakásépítési piac. A várostól 13 kilométerre fekvő Dunaszegen azonban már van erre példa: egy volt malmot építettek át 14 lakásos társasházzá. A lakások olcsóbbak, mint a megyeszékhelyen, így az élénk keresleten felbuzdulva a beruházó bővíti a projektet.
Győrben a funkcióváltással összefüggő járulékos költségek miatt ma még inkább fikciónak tekinthető a szóba jöhető területek bevonása a lakásépítésbe. Ettől függetlenül fejlesztésre érdemes városrészek lehetnek például a volt járműgépgyár és az olajgyár egyes részei
– értékelte a jelenlegi helyzetet Komádi Csaba, a győri iroda vezető értékesítési tanácsadója.
Az viszont nem fikció, hogy a település terjeszkedésével a korábban kültelkinek számító rozsdaövezetekből egyre inkább elérhetővé válik a városközpont, ami lehetőséget kínálhat a hasznosításuk újragondolására. Nemcsak Győrben, hanem az ország valamennyi nagyvárosában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.