Azonnali és elhúzódó hatásokat egyaránt lehet tapasztalni a koronavírus-járvány miatt a lakáspiacon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap bemutatott lakáspiaci jelentéséből. Eszerint a pandémia egy lassuló hazai piacon erősített fel már korábban elindult, a kulcsmutatókból egyértelműen tükröződő folyamatokat: a kereslet csökkenését, az ennek hatására befékező áremelkedést és az alku mértékének növekedését.
A lenullázódott külföldi vendégforgalom miatt a rövid távú lakáskiadásról hirtelen hosszú távúra váltók a belvárosban jókora kínálatot és akár két számjegyű bérletidíj-csökkenést okoztak, a bérlők nagy örömére. A vásárlók azonban a személyes kontaktusok lehetősége híján hetekre és tömegesen tűntek el a piacról, a kereslet nagymértékű, de csak átmeneti bezuhanását okozva.
Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője rámutatott:
az újlakás-piacon az igazán nagy kockázat a 27 százalékos áfa megjelenése, hiszen a tervezett beruházások halasztását és lemondását okozza, és a fejlesztési aktivitás érdemben visszaesik.
Az áfaváltozás a 2019 végi árakhoz képest átlagosan 16,4 százalékos árnövekedéshez vezetett a budapesti projekteknél:
az eladásra kínált új lakások átlagos négyzetméterára 2020 első negyedévében 947 ezer forintra nőtt, ami éves összevetésben 12,5 százalékos, a négy évvel korábbi árszinthez képest pedig 73 százalékos növekedés.
Bár a fejlesztők a munkaerőhiány és a felszabaduló kapacitások miatt az építési költségek 15-20 százalékos csökkenését várják az idén, az építőanyagok drágulását okozó gyengülő forintárfolyam és a jövőre szigorodó energetikai előírások miatt aligha lehet majd olcsóbban lakást építeni.
A teljes cikk a Világgazdaság szerda számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.