Töretlenül tartja magát a belváros

Az elmúlt másfél évtized során megkötött adás-vételi szerződések adatainak elemzése kimutatta, hogy a belvárosi V. kerület válságokon átívelő ütésállósága egészen kivételes a hazai ingatlanpiacon. Az Otthon Centrum tizenöt évet felölelő elemzése szerint az árak itt még a recesszió mélypontján is emelkedtek, mára pedig a 2008-as átlagár háromszorosára nőttek – olvasható a cég közleményében.

Az idei év első hét hónapjának átlagárai alapján Budapesten a használt tégla építésű társasházi lakások az V. és a XIII. kerületben voltak a legdrágábbak

– mutatta be a jelenlegi állapotot Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. Elmondta, a négyzetméterenkénti átlagár a belvárosban a legmagasabb (1036000 Ft/négyzetméter), ettől csak kicsivel olcsóbb Angyalföld (940 ezer forint/négyzetméter). Budán az I. kerület a legdrágább (903 ezer forint/négyzetméter), ezt követi a II. és a XII. kerület (884 ezer forint/négyzetméter, illetve 857 ezer forint/négyzetméter). Vidéken Debrecen és Sopron az éllovas, de az átlagár itt a listavezetőkhöz képest jóval szerényebb (500 ezer forint/négyzetméter).

A 2008-as pénzügyi világválság által megtépázott hazai lakáspiac mélypontja 2012-ben volt. A vihart legjobban az V. kerület vészelte át, ahol ugyan az adás-vételek száma visszaesett, de az átlagár 2007 és 2012 között nemhogy csökkent, még néhány százalékkal nőtt is.

„A trend azóta is töretlenül ível felfele, ennek tudható be, hogy mára az átlagár a 2008-as válság előttinek majdnem a háromszorosára nőtt.

A XIII. kerület ugyan valamivel olcsóbb, de az árak növekedési ütemét szinte ugyanez a forgatókönyv jellemzi” – folytatta az elemzési vezető.

Soóki-Tóth Gábor a budai oldal árrekordereiről szólva kijelentette, hogy ebben a városrészben meglepően nagy az eltérés:

míg az I. kerület a válságot nagyjából 30 százalékos átlagár csökkenéssel vészelte át, és 2014 óta is átlagosnak mondható az értéknövekedés, addig a XII. és a II. kerület jóval ellenállóbbnak mutatkozott, mindössze 6 százalékos, illetve 8 százalékos volt az árcsökkenés.

A 2007-es adatokhoz képest jelenleg két és félszeres szinten van az átlagos négyzetméterár ezekben a kerületekben. A valamivel megfizethetőbb, de szintén népszerű városrészek közül a XI. és a XIV. kerületet lehet kiemelni, ahol az átlagos négyzetméterár nem, vagy alig csökkent a válság hatására, és a mai árszint a 2007-es év 255, illetve 230 százaléka.

Ezzel szemben a belső kerületek legtöbbje és a peremkerületek társasházi lakásárai egyaránt erős hullámzást mutattak. Például a IX. kerületben 2014 óta megháromszorozódott az átlagár, de a 2008-as válság első évei nagyon megrázták a piacot, ötödével csökkent a lakások átlagára. Hasonló ármozgások alakultak ki a szomszédos belső pesti kerületekben is.

A külső kerületek közül a XX. kerületi lakások átlagára 2007–2012 között szintén 20 százalékkal csökkent, de ebben az időszakban 15 százalék feletti volt az átlagár csökkenés a külső pesti kerületekben is.

Szegeden a válság 10 százalékot meghaladó csökkenést eredményezett, és több megyei jogú városban is 20-30 százalékos visszaesést tapasztalt az Otthon Centrum 2007 és 2012 között. Ez érvényes Zalaegerszegre, Nagykanizsára vagy Tatabányára is. Kecskeméten azonban folyamatos volt a drágulás 2008-tól. Azóta visszabillent az inga az ingatlanpiacon, a 2007-es, vagyis a válság előtti átlagos árszinthez képest mindenhol kétszeresre, vagy ennél is magasabbra nőttek az árak a vidéki megyei jogú városokban. A válságállóság leginkább a városok méretével és a helyi gazdaság jellemzőivel magyarázható.