Szájról szájra terjed: közös tulajdon lesz a társasházi lakás – a szakértő most tisztázta a helyzetet

Egyetlen nap alatt már több mint ötezren osztották meg a Facebookon azt a bejegyzést, amely eszerint hamarosan 4,5 millió társasházi lakástulajdonos veszítheti el tulajdonosi státuszát és rendelkezési jogát magántulajdona felett, és nem szólhat majd bele a társasházak döntéshozatali folyamatába annak következtében, hogy 2023. július elsején hatályba lép egy erről szóló törvénymódosítás. Miután villámgyorsan terjed a szöveg a közösségi hálón, a Világgazdaság szakértőhöz, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének alapító elnökéhez, a jogi végzettségű Bék Ágneshez fordult a híresztelés valóságtartalmát firtatva.

Bár a Facebookon terjedő felvetés teljesen valószerűtlen, pontosan hivatkozik a vélt veszélyforrására. Nevezetesen a 2021. évi XCII. törvény a 2. § (4) bekezdés 11. pont, a 101. § (2) bekezdésre, 102. § (1) bekezdésre, amely jogi személyként nevezi meg a társasházakat.

Az ezrek által megosztott bejegyzés szerint a törvény a társasházakat kötelezni fogja arra, hogy jogi személlyé alakuljanak. Ha ezzel még nem tud mit kezdeni a gyanútlan olvasó, a további (téves!) érvelés már súlyos következményeket vet fel.

Az eredeti posztban közzétett megfogalmazás szerint ugyanis „ez azzal fog járni, hogy a lakók (ebbe mindenki beletartozik, aki saját tulajdonú lakásban él) alapításkor beadják a lakásukat a társasházi vagyonba (éppen úgy, mint kft.-alapításkor beteszed a törzstőkét a saját megtakarított vagyonodból). Ennek az a következménye, hogy onnantól kezdve a lakás nem a te tulajdonod lesz, hanem a társasházé, így te csak használati joggal fogsz rendelkezni!”

A szakértő sietett leszögezni, hogy a hivatkozott törvény valójában összevonja a cégeljárásról és a jogi személyek nyilvántartásáról szóló jogszabályokat, és egységesen fogja kezelni a gazdasági társaságok, civil szervezetek, ügyvédi irodák és többek között a társasházak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást.  

– közölte Bék Ágnes.

A társasházak bekerülnek a jogi személyek nyilvántartási rendszerébe másokkal együtt, ezáltal nyilvános adattá, bárki számára elérhető információvá válik, hogy ki képviseli a társasházat, vagyis ki a társasház kezelője vagy a közös képviselője. Korábbi példaként említhető, hogy a lakásszövetkezetek már eddig is jogi személyként voltak nyilvántartva, és a jelenlegi törvényi szabályokkal közelítik a két lakhatási forma nyilvántartásba vételét és működési lehetőségeit.

– mondta Bék Ágnes.

Jelenleg ugyanis rendkívül bonyolult, hosszadalmas és gyakorlatilag kivitelezhetetlen és végigvihetetlen procedúra egy tetőtér értékesítése, amikor minden egyes tulajdonossal egyenként, sőt, tulajdonosváltozás esetén a résztulajdonra vonatkozóan is rendelkezni kell például házmesterlakás esetében.

miközben sok ház tetőterét, pincehelyiségeit, üzleteit értékesítették az elmúlt évtizedekben, de azok egy részének földhivatali bejegyzése és albetétesítése rendezetlen, éppen az eddigi adminisztrációs nehézségek miatt.

A társasházi szakértő több jót remél a változástól, hiszen egyszerűsíti az eljárásokat, a társasházi közgyűléseken született döntések végrehajtása egyszerűbbé válik, mert a jogi személyiséggé váló társasháznak lesz felhatalmazott, a jogügyletekben is önállóan eljárni képes képviselője.

Mindez azonban nem érinti a magántulajdont, a társasházakat, illetve a társasházi lakásokat, az albetéteket és a közös tulajdonú részeket továbbra is és változatlanul a földhivatalok tartják nyilván, továbbá a társasházakról szóló törvény is érvényben marad, amely a tényleges működési szabályokat tartalmazza.

A törvény végrehajtási rendelete még nincs meg, de az a tulajdonviszonyokat semmilyen formában nem érinti – szögezte le Bék Ágnes. A társasházi törvény módosítása is napirenden van, arra év végén kerülhet sor a jelenlegi információk szerint, és annak is a társasházi élet egyszerűsítése, transzparenssé tétele, a döntések és folyamatok életszerűbbé tétele a célja.