Takács Ernő, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, a müncheni kiállítás magyar standját kialakító Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke kiemelte, hogy a nemzetközi színtéren való bemutatkozásunk Magyarország hídfő szerepét erősíti, ami gazdasági vonzerőnkből, az infrastruktúra és a logisztika fejlesztéséből fakad. Az újabb rekordot döntő külföldi működőtőke-befektetések (FDI) által megjelenő beruházások fókuszában az autóipari fejlesztések, az elektromos autózáshoz kapcsolódó befektetések állnak.
Magyarország a zöld átállásban úttörő szerepet vállalt, ami az ország elkötelezettségét mutatja a környezetkímélő technológiák mellet. Olyan beruházások vannak folyamatban, amelyek hosszú távon változtathatják meg ipari kibocsátásunk alakulását, több évre előre határozzák meg a fejlesztési irányokat” – mondta. Az ingatlanfejlesztési piacon – nemzetközi szinten is – a projektek előkészítése zajlik, a befektetők kedvezőbb finanszírozási környezetre várnak.
Az IFK elnöke a felkészülés és a visszaépülés évének nevezte 2024-et az ingatlanbefektetési piacon. A CBRE ingatlantanácsadó adatai alapján kifejtette, hogy az év első felében érkezett 160 millió eurós ingatlanbefektetés ugyan elmarad a tavalyitól, de figyelembe véve az előkészítés alatt álló 400–500 millió eurónyi további tranzakciókat, az idei eredmények 10-15 százalékkal is túlszárnyalhatják a tavalyit. A folytatódó monetáris lazítás Amerikában és Európában újabb lendületet adhat a piacoknak.
A befektetési étvágy tehát továbbra is jelen van, de a befektetők egyelőre kivárnak. A magyarországi lehetőségekhez hozzájárul, hogy Budapestet a legnagyobb ütemben fejlődő európai fővárosok közé várják a következő években, és továbbra is a legjobb életminőséget nyújtó közép-európai főváros az Economist Intelligence Unit 2024-es Globális Élhetőségi Index listájában. Ugyanakkor a Magyarországra érkező fejlesztések térbeli eloszlása egyre egészségesebbé válik és a vidék is komoly szerepet kap, például óriási pozitív elmozdulás a területi megosztottságban, hogy a BYD Szegeden építi fel a gyárát.
Az ipari ingatlanok piacán Takács Ernő ismertetése szerint újabb rekordok várhatóak, annak ellenére, hogy még az év elején a Covid után megugró kereslet korrekciója zajlott. A második negyedév már érezhetően erősebb volt, mint az első, a visszapattanás elsősorban a termelői kapacitások bővítésének köszönhető. Egyre komolyabb fenntarthatósági elvárások jelennek meg az ipari ingatlanpiacon is, ezért itt is szükség van az állomány megújítására. A bérlők jobb minőségű, alacsonyabb üzemeltetési költségű és jobban az ügyféligényre szabott csarnokokat keresnek.
A teljes, modern magyarországi ipari ingatlan terület a fél év végére meghaladta az 5,14 millió m²-t, ebből a főváros környékén található több mint 3,5 millió m².
A budapesti irodapiac az értékesítési volumen visszaesése ellenére is ellenáll a kihívásoknak, melyet a bérbeadási piacon tapasztaltak is igazolnak. Az irodapiacon a kereslet erősödik, mintegy 20 százalékkal több irodát – 238,400 m²-t – béreltek ki az első fél évben, mint tavaly. Ez a régiós trend is egyben, hiszen egész Közép-Európában az látható, hogy most dinamikusabb a vállalatok irodabérleti hangulata. A kelet-közép-európai régió és kifejezetten Budapest új irodaállománya mind minőségben, mind fenntarthatósági tulajdonságokban felveszi a versenyt a nyugat-európai országokkal.
A budapesti irodapiaci befektetések idővel visszanyerik vonzerejüket, ezért befektetői szemmel érdemes időben megvizsgálni az új, ESG kritériumoknak megfelelő állományt. Az idei évben az új irodai kínálat már meghaladta a 78 ezer m²-t, a teljes állomány fél év végére megközelítette a 4,5 millió m²-t.
A hotel szegmens kitűnően teljesít idén, köszönhetően az egyre bővülő turizmusnak. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégszám jelentősen növekedett, országos átlagban 13 százalékkal, de Budapesten ennél is erősebb volt a dinamika. A magyar fővárosba idén 24 százalékkal több külföldi turista érkezett az év első felében, mint tavaly, így vélhetően év végére elérhető a Covid előtti szint. Ez azt jelentené, hogy Prágával együtt a magyar főváros lehet az első, amelynek a turisztikai kereslete meghaladja a 2019-es abszolút csúcsot.
Jelentős mennyiségű új szállófejlesztés van folyamatban, ez az egyik szegmense a kereskedelmi ingatlanpiacnak, ami stabilan növekszik. Ez pedig további fejlesztéseknek ad teret, új márkák jönnek be Budapestre, kifejezetten a luxus szegmensben, és keresik az újabb lehetőségeket. A fővárosban ráadásul több, jelenleg irodaként üzemelő projekt esetében felmerül a potenciális funkcióváltás az ingatlantulajdonosok számára, hogy a kevésbé sikeres irodaházakból, vagy azok egy részéből hotelt alakítsanak ki – összegezte az egyes ingatlaneszköz osztályok helyzetét az IFK elnöke.
Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója, a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa az Expo Real kapcsán kiemelte: csúcson van a magyarországi beruházásösztönzés a tavalyi rekordösszegű, 13 milliárd eurót meghaladó működőtőke-beruházások (FDI) után ismét sikeres fél évet zárt a hazai befektetésösztönzés, ami a kormányzati intézkedések sikerét mutatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.