Váltás az EU-ban: Mit hoz a francia elnökség?

A francia kormányzat négy kulcsterületet jelölt ki, melyek kapcsán eredményeket szeretne elérni: a mezőgazdasági politikát, a bevándorlási politikát, a klímavédelmet és az európai védelmi politikát. Emellett azonban a Lisszaboni Szerződés jövőjével, valamint a magas élelmiszer- és üzemanyagárakkal is foglalkozniuk kell majd.

Nicolas Sarkozy francia elnök július 11-én Dublinba látogat, ahol az ír miniszterelnökkel tekintik át az elutasító eredményt hozó népszavazás utáni lehetséges teendőket. Tárgyalásaikat új fénybe vetheti Lech Kaczynski lengyel államfő szintén keddi kijelentése: nem írja alá a parlament által elfogadott ratifikációját a szerződésnek.

A közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló viták is tovább folytatódnak majd, azonban az egekbe szökő élelmiszerárak új megvilágításba helyezik a kérdést. A KAP tervezett megújításában most annak a Franciaországnak kellene közvetíteni, amelynek mezőgazdasági termelői az uniós támogatások legnagyobb haszonélvezői.

Az üzemanyagárak miatt Sarkozy korábban már többször is javasolta az Európai Bizottságnak, hogy csökkentsék az árakba épített áfa mértékét, ezt azonban Brüsszel mindannyiszor határozottan elutasította.

A francia elnökség egyik első lépéseként egy új, átfogó bevándorlási csomagot terjeszt majd a tagállamok elé a szakminiszterek július 7-8-i cannes-i megbeszélésén. A tervezet az illegális bevándorlók elleni küzdelemmel kapcsolatban hatékonyabb kiutasítási intézkedéseket, kötelező nyelvkurzusokat és biometrikus vízumok bevezetését indítványozza.

Sarkozy többször tett arra utalást, hogy erősíteni szeretné a közös európai védelempolitikát, sőt egy néhány héttel ezelőtti beszédében már „az európai védelempolitika újjászületéséről” beszélt. Komoly akadályt jelent azonban, hogy az unió másik katonai nagyhatalma, az Egyesült Királyság továbbra sem tűnik fogékonynak az ilyen jellegű kezdeményezések iránt. A franciák egy katonai központot is szeretnének létrehozni Brüsszelben.

Érdekesség: az EU-elnökség kezdetével párhuzamosan Franciaország megnyitotta munkaerőpiacát az új EU-tagállamok előtt is. Így a nyáron London után már Párizsban is könnyebben találhatnak munkát a magyar fiatalok.

Kapcsolódó: „Hiperaktív” elnökség