késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az Alkotmány szellemével ellentétes Gyurcsány javaslata?
A konstruktív bizalmatlansági indítvány nem erre a helyzetre került a magyar alkotmányba. A miniszterelnöknek csak két lehetősége van az alkotmány szerint: lemond vagy bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen. A lehetőségek között azonban nem szerepel, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen a miniszterelnök - mondta Gulyás Gergely.
Gyurcsány Ferenc szombati bejelentésével valójában lemondott, de jogilag "más technikát szeretne alkalmazni" annak érdekében, hogy az államfőt "kikapcsolhassák" a folyamatból.
Arra a kérdésre, hogy országgyűlési képviselőként kezdeményezheti-e Gyurcsány Ferenc a konstruktív bizalmatlansági indítványt, Gulyás Gergely azt mondta: a két tisztség nem választható külön.
Alkotmánybírósági állásfoglalás születhet, ha a kormányfő mégis aláírja a konstruktív bizalmatlansági indítványról szóló dokumentumot maga ellen. Az alkotmánybírósági állásfoglalás azonban nem valószínű, hogy visszamenőleg megsemmisíti majd az új miniszterelnök mandátumát - mutatott rá.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új kormány alakítását javasolta új kormányfő vezetésével szombaton az MSZP tisztújító kongresszusán. Politológusok és szakértők ennek alapján úgy vélik, hogy ez a gyakorlatban konstruktív bizalmatlansági indítvány kezdeményezését jelenti.
A Szabadság Kört 2007 októberében alapították politikusok és közéleti személyiségek, többek között Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő és Hegedűs Zsuzsa szociológus. A szervezet korábban javaslatot tett a rendőrségi törvény módosítására, valamint tiltakozott a Kossuth téri kordon ismételt felállítása ellen.
Az Alkotmány rendelkezése
39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.
(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint.
(4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.
(5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.
(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.
(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint.
(4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.
(5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.