Ha új pártot alapítana, Gyurcsány kiszúrhatna az MSZP-vel

Gyurcsány Ferenc továbbra is a magyar baloldal befolyásos szereplője kíván maradni. A leköszönő kormányfő számára a Nézőpont Intézet 5 „újramárkázási” megoldást tart elképzelhetőnek.

Bár az elmúlt hét kudarcai felülírták az önkéntes lemondásával a párton belül ébresztett szimpátiát, s vezetőként való visszatérésének esélye csökkent, ez hosszú távon továbbra sem zárható ki. Nem valószínű, hogy erre (a miniszterelnöksége előtt vállalt Győr-Moson-Sopron megyei elnökségéhez hasonlóan) ismét helyi érdekű szerepvállalással tenne kísérletet, hiszen az MSZP megyei vezetőivel és a vidéki szervezetekben erős politikusokkal (pl. Szekeres Imrével, Veres Jánossal vagy Szili Katalinnal) sem ápol felhőtlen kapcsolatot.

Szintén kevéssé esélyes, hogy a leköszönő miniszterelnök akár a külföldi (pl. az orosz Gazprom-hoz köthető), akár a hazai üzleti szférába vonulna vissza, hiszen ez tovább csökkentené hitelét és igazolná a nevéhez kapcsolható választói sztereotípiákat. Gyurcsány Ferenc politikai profiljának újjáépítéséhez így elsősorban 5 alternatíva kínálkozik.  

1. EU-biztosi jelölés

A nyilvánosságban már többször felmerült, hogy távozását követően a kormányfő ideiglenesen az unió vezető testületébe vonulhatna vissza. Az Európai Bizottság magyar tagjának jelölése a budapesti kormány joga, Kovács László jelenlegi biztos mandátuma pedig 2009 őszén lejár. Gyurcsány Ferenc szempontjából a brüsszeli pozíció mellett szólhat, hogy szakértőként pozícionálhatja újra magát, és kísérletet tehet európai reputációjának javítására – mint ahogy azt több, hazájában sikertelen politikus is megtette az Európai Bizottságban.

Bár a testületből Gyurcsány elvileg bármikor hazatérhet, ellenérv lehet, hogy az unió fővárosából kevesebb lehetőség kínálkozik a magyar belpolitikában, ezen belül a szocialista pártban zajló folyamatok befolyásolására. 

2. A Táncsics Alapítvány vezetése

A pártalapítványok létrehozásuk óta a magyar belpolitika meghatározó szereplői, hiszen hozzájárulnak a pártok holdudvarának fenntartásához, és részt vállalnak a kapcsolati hálók ápolásában. Az MSZP Táncsics Mihály Alapítványának vezetése tehát a nyilvánosság előtt kevéssé ismert, ám jelentős befolyással járó pozíció, mely Gyurcsány Ferenc számára is alternatívát kínál.

A távozó kormányfő ezzel meghatározó szerephez jutna a párthoz kötődő pénzügyi folyamatok irányításában is, bár a jelenleg a legnagyobb állami támogatást kapó Táncsics Alapítvány mozgástere minden bizonnyal csökken majd a szocialisták várható választási veresége után. További kockázatot jelent, hogy az alapítvány vezetőjét az MSZP elnöksége bármikor leválthatja posztjáról.

3. Platform-elnökség

A szocialista párt struktúrájában hagyományosan szerepet kapnak a különböző platformok, tagozatok és bizottságok. Bár ezek szerepe és befolyása eltérő, a párt több vezető személyisége (pl. Kiss Péter vagy Szili Katalin is) egy-egy ideológiai, kulturális közösség vezetésével teremtette meg saját politikai hátországát.

Ez a lehetőség Gyurcsány Ferenc számára is nyitott, akinek támogatói Ficsor Ádám vezetésével már korábban létrehozták a Progresszív Platformot. Alternatíva lehet a párt ideológiai irányelveit kidolgozó Alapértékek Bizottsága is, melynek jelenlegi vezetője, Hiller István szintén a lemondott kormányfő támogatói közé tartozik.

4. Frakcióvezetőség

Gyurcsány Ferenc számára a frakcióvezetői poszt megszerzése jelentené a legkisebb visszavonulást, hiszen ebben a státuszban továbbra is a nyilvánosság állandó szereplője maradna. Retorikai megoldásaitól eddig sem állt távol a „parlamenti vezér” szerepe. A pozíció megszerzésére elsősorban akkor kínálkozhat esély, ha Lendvai Ildikót az MSZP elnökké választja, és ezzel párhuzamosan lemond a képviselőcsoport vezetéséről.

Gyurcsány Ferenc számára még így is ellenérv lehet azonban, hogy a frakcióvezetőség hagyományosan megosztó politikai szerep, mellyel nehéz lenne kompenzálni a személyéről a választókban kialakult megosztó képet. Szintén kockázatot jelent, hogy a szocialista frakció megválasztaná-e a posztra az elmúlt hetek belharcaiban meggyengült politikust.  

5. Új párt létrehozása

Az elmúlt hetek egyértelművé tették, hogy az MSZP különböző érdekcsoportjai között éles ellentétek feszülnek, és a párt balszárnya részéről folyamatos kritika érte a szocialisták vezette kormány „neoliberális gazdaságpolitikáját” is.

Az érdek- és értékkülönbségek akár egy új, magát progresszívként pozícionáló párt lehetőségét is felvethetik Gyurcsány Ferenc számára. Személyes szempontjából e mellett szólhat, hogy kivárás és visszavonulás helyett, az új alakulatban valószínűleg azonnal vezető pozícióba kerülne.

A pártszakadás esélyét azonban ma még jelentősen csökkenti, hogy az MSZP frakció felbomlása ellehetetlenítené Bajnai Gordon kormányzását, ezzel ismét érezhető közelségbe hozva az előrehozott választásokat. Önálló párt létrehozására tehát egyelőre nem, a Magyar Szociáldemokrata Párthoz hasonló, belső frakció megszervezésére azonban kínálkozik esély.