Értékválasztásainkban legközelebbi rokonaink a balti népek

Hol helyezkedik el a magyar társadalom a világ értéktérképén? Milyen, a gazdasági együttműködés szempontjából lényeges sajátosságai vannak a magyar értékrendszernek? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a világméretű értékrendkutatási vizsgálathoz (World Value Survey) kapcsolódva, a TÁRKI saját adatfevételére is építő és európai uniós forrásból is dolgozó  kutatás. Bizalomhiány és igazságtalanságérzet uralja a mai magyar társadalmat, az MTA iránti közbizalom ritka kivétel csupán – erősített meg köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke.

A magyar társadalom világiasabb és nyitottabb, mint a hasonló gazdasági fejlettségű más társadalmak – összegezte a TÁRKI átfogó kutatásának eredményeit Tóth István György vezérigazgató. A tanulmány egyes megállapításait többen is vitatták, abban azonban szinte minden megszólaló egyetértett: társadalmi problémák pontos feltárására szükség van, a szembesülés nem kerülhető el. Az előadások konklúziójaként pedig a tennivalók sokasága fogalmazódott meg: bizalomépítésre, párbeszédre, kreativitásra és türelemre van szükség, hogy képesek legyünk reális célok érdekében közösen munkálkodni.

„Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében” címmel tett közzé elemző tanulmányát a TÁRKI. A hazai gazdasági felemelkedés társadalmi-kulturális feltételeit vizsgáló kutatás és konferencia alapötlete Felcsuti Pétertől a Raiffeisen Bank vezérigazgatójától származik. A kutatás anyagi hátterét két különböző politikai oldalhoz tartozó üzletember biztosította. A közösségi kötelékek megerősítése és a társadalmi intézményrendszerbe vetett bizalom újjáépítése fontos feladatunk – hangsúlyozta bevezetőjében Pálinkás József, hozzátéve, hogy az Akadémia a törvényben rögzített közfeladatának tesz eleget, amikor támogatja a nyílt, felelős és szakmai alapokra helyezett párbeszédet. Az MTA elnöke fölhívta a figyelmet a kulturális attitűdökkel kapcsolatos vizsgálatok elméleti megalapozottságának fontosságára, fizikusként külön is kiemelve a mérési módszerekkel, az adatgyűjtéssel, a fogalomalkotással kapcsolatos tudományos igényességet.

Nem bízunk egymásban, és nem bízunk a közintézményekben sem. Üdítő kivétel az MTA, amely egyetlenként kapott 50 százaléknál magasabb bizalmi indexet – derül ki a TÁRKI vizsgálatából, amely két értékkritérium szempontjából elemzi a világ országainak társadalmait: a tradicionális-vallásitól a racionális-világi értékrend felé haladó, illetve a zárttól a nyitott gondolkodásmódig vezető skálán elfoglalt helyük alapján. A két szempont által meghatározott rendszerben a magyar társadalom  szekularizáltabbnak és nyitottabbnak mutatkozik a hasonló gazdasági fejlettségű társadalmaknál, értékválasztásainkban legközelebbi rokonaink az észtek, a lettek és a litvánok – mondta el a kutatási eredményeket ismertetve Tóth István György, aki a magyar társadalmat a nyugati keresztény kultúrkör szélén állónak, az ortodoxiához közelinek tartja. Fő problémának az emberekkel és intézményekkel szembeni (köz)bizalom igen alacsony szintjét látja, ami a baráti és a civil társadalmi kapcsolatok meggyengülésével párosul. Elbizonytalanodtak a társadalmi normák is: miközben magunk számára magas erkölcsi mércét szabunk, ezt másokról nem feltételezzük, ugyanakkor bocsánatos bűnnek tartjuk a korrupciót. A közbűnök miatti borúlátásunkat csak az igazságtalanságérzetünk múlja fölül: túlzottnak tartjuk a társadalmi egyenlőtlenségeket, ugyanakkor meg vagyunk győződve róla, hogy a gazdaság szereplői együttműködve, kölcsönös előnyök alapján nem, kizárólag egymás rovására gazdagodhatnak meg. Meglepő eredmény, hogy úgy véljük, iskolázottságunk nincs befolyással sorsunk jobbra fordulására. Mindez az erős állam iránti igénnyel és az egyéni felelősségvállalás hiányával párosul – sorolta az elemzés megállapításait Tóth István György.

Őszinte szembenézésként, az elmúlt évek legfontosabb és legizgalmasabb tanulmányaként értékelte a TÁRKI elemzését Chikán Attila egyetemi tanár, aki az MTA elnöke által felvetett, a mérési módszerekkel kapcsolatos aggályokat részben osztva kijelentette: az adatsorokból olyan erőteljes tendenciák mutatkoznak meg, amelyekkel még az esetleges mérési hibák ellenére is számot kell vetnünk. Chikán Attila arra hívta föl a figyelmet, hogy alapjaiban kell újragondolnunk Magyarország helyét az Európai Unióban, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy ma már nem Szlovénia, Csehország és Észtország, hanem Románia, Bulgária és Horvátország társaságában vagyunk a versenyképességi rangsorban. Az okok pedig  egyebek között a TÁRKI tanulmányából is kibontakozó kulturális-történeti kényszerekben keresendők, amelyek csak hosszú folyamatok során változnak meg. Önvizsgálatra van tehát szükség, hogy ne tűzzünk ki magunk elé teljesíthetetlen célokat, hanem az évtizedes feladat iránti türelemmel fogjunk hozzá a bizalom helyreállításához. Párbeszédre, kreativitásra van szükség, hogy a társadalmi intézményrendszer megújítása, a civil szféra megerősítése és az üzleti szektor felelősségtudtának és együttműködési készségének megerősítése révén képesek legyünk reális célok érdekében közösen munkálkodni – foglalata össze a legsürgetőbb tennivalókat Chikán Attila.

„A tanulmány kiváló – az ország állapota lesújtó” – Hankiss Elemér sommás értékelését derültség fogadta a teremben. Mintegy a hangulatot meglovagolva, biztató, jövőbe mutató jelzésekként értékelte a szociológus a tanulmány néhány, korábban semlegesen vagy negatívan megfogalmazott állítását. Pozitív elemnek tekintve az egyenlőtlenségek iránti fokozott érzékenységet, az egymás iránti bizalom szintjét, melynél rosszabbak is akadnak az országok közötti összehasonlításban. A tanulmány erényeinek hangsúlyozása mellett Hankiss felhívta a figyelmet a survey-módszer korlátaira, esetleges alkalmatlanságára is, hiszen az eljárás csupán két szempontot vesz figyelembe, a társadalom értékszerkezete azonban ennél jóval sokrétűbb, így a módszer értékes, de csupán limitált eredményeket adhat.