A jogszabály úgy szól: a befizetés összegéről és időpontjáról a kincstár egy munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott igazolást küld a cégbíróságnak. Ha az igazolás a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül nem érkezik meg, a cégbíróság haladéktalanul értesíti az adóhatóságot, amely a meg nem fizetett díjakat behajtja az adóstól.
A cégbírák szerint a könnyített fizetési rend több problémát is felvet. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Cégbíróság elnökének legfőbb aggálya, hogy megnehezül a befizetések ellenőrzése, ami ma elég egyszerű, hiszen kézhez veszik a kincstár igazolását. Mint mondta, bár kezdetben akadtak gondok a kincstár késlekedése miatt, most már rendben megkapják a tanúsítványt.
Hozzátette: a cégalapítás jelenleg is igen gyors. A befizetések előzetes igazolása híján viszont komolytalanná válhat, hiszen az alapító az eljárás megindulását követően meggondolhatja magát. A most készülő végrehajtási rendeletből pedig nem derül ki pontosan, melyik szervnek mi a dolga ilyen esetben.
Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke másként látja. Hangsúlyozta: az ügyvéd a közbizalom letéteményese. Nem alap nélkül nyilatkozik majd befizetésről, azért fegyelmi és anyagi felelősség terheli. Az államkincstár lassúsága miatt nem tudott megfelelni a visszaigazolásokkal vele szemben támasztott követelményeknek, a jogalkotó ezért folyamodott e megoldáshoz. Az ügyvédek egyébként sokszor úgy „védik ki” a kincstári késedelmet, hogy megelőlegeznek befizetéseket a majdani ügyfeleknek. A kamara üdvözöl minden olyan lépést, ami az ügyfélnek jó és az ország versenyképességét javítja, ez pedig ilyen, azzal együtt is, hogy nem zárható ki: lesznek a lehetőséggel visszaélő cégalapítók és téves tartalmú nyilatkozatok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.