Megállapodtak az EU-tagok klímaügyben

Mint Bajnai Gordon miniszterelnök az ülést követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, olyan megoldás született, amely az unión belüli arányos tehermegosztást sürgető kelet- és közép-európai tagállamok számára is elfogadható volt.

A résztvevők ugyanis az uniós álláspont kialakítása során egyértelművé tették, hogy a költségek EU-n belüli megosztásában az országok fizetőképességével arányos megoldást kell találni.

"Ez a döntő szempont, eszerint kell majd alakítani az országok hozzájárulását a következő időszakban" - szögezte le.

A brüsszeli csúcsértekezleten azt is világossá tették, hogy a kibocsátási kvóták kérdésében - tekintettel a többi EU-tagállamnál jobban álló kelet-európai országokra - Koppenhágában nem lehet olyan megállapodást kötni majd, amely rosszabb helyzetbe hozna EU-n belüli államokat az unión kívüli országoknál.

Egyértelművé tették azt is: támogatják ugyan, hogy az EU már a 2012-ig terjedő időszakban nyújthasson egy úgynevezett korai finanszírozást is a fejlődő országoknak, de ebben minden uniós tagállam önkéntes alapon, a teherviselő-képessége alapján vesz majd részt, kötelezettség nélkül.

Megegyeztek abban is, hogy munkacsoport jön létre az EU-ban, amely ajánlásokat dolgoz ki a tehermegosztásra, és ezeket a kormányfői tanács egyhangú szavazással hagyja majd jóvá.

A megszületett kompromisszumban konkrét felajánlási összegek nem szerepelnek, de megerősítették az Európai Bizottságnak azt a becslését, hogy a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot közpénzből (nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból) kell előteremteni. Ugyancsak jelezték a miniszterelnökök, hogy "tudomásul vették" a brüsszeli bizottság azon számítását, miszerint a fejlődő országoknak az első három évben évente 5-7 milliárd eurós gyorstámogatásra lehet szükségük, de jelezték, hogy a végső számról csak a nemzetközi megállapodás megszületése után döntenek.

A finanszírozás kérdése döntő fontosságú a decemberi koppenhágai konferencia sikerének szempontjából, mert a fejlődő országok már értésre adták, hogy addig nem tudnak számszerű vállalásokat tenni, amíg a fejlett térség nem garantálja, hogy segíti őket ebben.

Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.

A tanácskozás után az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő reményét fejezte ki, hogy az uniós vállalásokat más nemzetközi szereplők is követik majd. Angela Merkel német kancellár azt is értésre adta, hogy az eddigi nemzetközi tárgyalások fényében az EU-nak nem szabad, hogy túlzott várakozásai legyenek Koppenhágával kapcsolatban. Elsősorban egy politikai keretegyezményre lehet számítani a decemberi tanácskozáson - vélte.

Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek elégedetlenségüket fejezték ki a források nagyságára vonatkozó uniós döntéssel kapcsolatban. Elismerték viszont, hogy az EU lépést tett a jó irányban a pénteki megállapodással.

A csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozó más gazdasági témákkal is foglalkozott, így a nemzetközi gazdasági válság ügyével is. Ezzel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a nemzetközi gazdasági válságnak addig nincs vége, amíg a munkanélküliség nő. Ugyaneddig szerintük folytatni kell az összehangolt, tudatos gazdaságélénkítési politikát is, a válság utáni kivezetési programokat viszont nem szabad megkezdeni.

Bajnai Gordon egyebek között arról beszélt: visszaesésekkel, döccenőkkel tarkított lassú növekedés várható Európában, és "Magyarországon is még időbe telik, mire az utca embere számára is érzékelhető gyarapodást hoz mindaz az áldozat, amit meghoztunk, és aminek kívülről már látszanak az eredményei".

A kormányfők kitértek a tejágazat helyzetére is. Üdvözölték azokat a lépéseket, amelyet az uniós intézmények eddig tettek a "tejágazat előtt álló kihívások" megoldására, de egyúttal sürgették a mezőgazdasági miniszterek tanácsát, hogy folytassa a munkát ezen a téren.

Bajnai Gordon miniszterelnök a találkozó után tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ami eddig történt, "jó, de nem elégséges megoldás, további lépésekre van szükség a tejágazat segítése érdekében".

Zárónyilatkozatukban - magyar kezdeményezésre - a kormányfők arra is sürgették az uniós intézményeket, hogy gyorsítsák fel a gázellátás biztonságáról szól szabályozást.