A gazdasági válságra, a romló konjunkturális várakozásokra a versenyszféra szereplői által adott egyik válasz a kiadások csökkentése, beruházásaik elhalasztása volt. Mindez pedig a munkaerő-kereslet mérséklődését eredményezi. Az általános munkaerő-kereslet csökkenése természetes módon kihat a diplomás pályakezdők iránti keresletre is – 2009-ben így jelentősen romlottak az elhelyezkedési esélyeik. A múlt évhez képest közel 9 százalékponttal csökkent, így 11 százalék azon vállalatok aránya, amelyek diplomás pályakezdők felvételét valószínűsítették. Mindez a GVI becslései szerint azt eredményezi, hogy 2009-ben 16 százalékponttal esik a friss diplomásokat foglalkoztató cégek aránya, illetve 27 százalékkal csökken az alkalmazásban lévő diplomás pályakezdők száma.
A GVI más kutatásai arról tudósítanak, hogy a gazdasági válság elsősorban kifejezetten azokat a korábban jól teljesítő vállalati csoportokat érinti, ahol a friss diplomások iránti kereslet is kiemelkedő volt a korábbi években. Így a külföldi tulajdonban lévő, exportra termelő, nagyobb létszámú, Közép-Magyarországon tevékenykedő cégek jelentősen mérsékelték munkaerő-keresletüket. 2009 végére például a Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalatok körében 30, vagy a 200 főnél több munkavállalóval rendelkezők körében 24 százalékponttal csökken a friss diplomásokat foglalkoztató cégek aránya.
A visszaeső keresleti szándékok eltérő mértékben érintik a gazdasági és a műszaki végzettséggel rendelkező friss diplomásokat. A gazdasági területen elhelyezkedni kívánóknak visszafogottabb felvételi szándékkal kell szembesülniük. A GVI becslése szerint 2009 végére a műszaki végzettségű friss diplomásokat foglalkoztató vállalatok aránya nem változik, ellenben a gazdasági végzettségűeket alkalmazóké 27 százalékponttal csökken.
2009 nyarán, kedvezőtlen gazdasági helyzetben jelent meg az első BA-diplomát szerzett csoport a munkaerőpiacon, így a hagyományos képzésben részesülők versenytársakat kaptak. A megkérdezett vállalatok kétharmada tisztában van az új típusú képzésben végzők munkaerő-piacra való beáramlásával, vélhetően ez az arány azonban a személyes tapasztalatok miatt a jövőben megnő. A versenyszférában kisebb a kereslet a gyakorlatban még nem ismert BA-diplomások iránt. A 2009-ben felvenni tervezett friss diplomások 35 százaléka BA-diplomás. A munkáltatók többsége – 76 százaléka – azonban nem tenne különbséget a hagyományos és a BA-képzésben végzett jelöltek között. A fennmaradó munkaadók alacsonyabb bért (12 százalék) és más pozíciót (9 százalék) kínálnának a BA-diplomásoknak. A friss diplomások iránti kereslet visszaesése nem jár a toborzási nehézségek mérséklődésével. 2009-ben a vállalatok 16 százaléka jelezte, egyes pozíciók betöltése nehéz. A látszólagos ellentmondást az magyarázza, hogy a toborzási nehézségek nem feltétlenül a kevés jelentkezőre vezethetők vissza. A kínált és igényelt bérek közötti inkonzisztencia, a nem megfelelő idegennyelv- vagy szaktudás, illetve a jelöltek alacsony mobilitási hajlandósága is fejtörést okozhat a vállalatoknak. A kutatási programban megszólaltatott fejvadászok és HR-tanácsadók elmondták, hogy például az általában keresett informatikai vagy villamosmérnöki diploma önmagában nem nyitja meg a munkaerőpiac kapuit. A nyelvtudás, bizonyos képességek és kompetenciák éppúgy feltételei egy pozíció betöltésének, mint a végzettséget igazoló oklevél.
A toborzási nehézségeket jelző cégek 41 százaléka szerint a jelölteknek nem megfelelő a szakmai tudása, 34 százalék szerint nem rendelkeznek megfelelő szakmai gyakorlattal, 29 százalék szerint irreálisan magas bérigényekkel lépnek fel. Régió és végzettség szerint azonban a toborzási nehézségek más és más okokra vezethetők vissza.
A gazdasági munkaköröknél mind Közép-Magyarországon, mind az ország többi részén a nem megfelelő szakmai tudás okozza a legnagyobb problémát. Közép-Magyarországon 49 százalék, az ország többi részében pedig 37 százalék nyilatkozott így.
A közép-magyarországi cégek a műszaki pozícióknál legnagyobb arányban a magas bérigényekre (41 százalék) vezették vissza gondjaikat. A többi vállalat pedig a gyakorlat hiányában (41 százalék) és az elégtelen szakmai tudásban látja a problémák gyökerét (38 százalék).
A szerző a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet elemzője
A kutatási program negyedik adatfelvételére 2009. március 6. és május 29. között került sor, amelynek során 1306 személyzeti ügyekért felelős vállalatvezetőt vagy – kisebb cégek esetében – általános vállalati vezetőt kérdeztünk meg személyesen, strukturált kérdőív segítségével.
A minta tehát 1306 vezető válaszait tartalmazza, ezeket a gazdasági ág és a létszám megoszlásának együttes figyelembevételével súlyoztuk, ezáltal reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében.
A kutatási program negyedik adatfelvételére 2009. március 6. és május 29. között került sor, amelynek során 1306 személyzeti ügyekért felelős vállalatvezetőt vagy – kisebb cégek esetében – általános vállalati vezetőt kérdeztünk meg személyesen, strukturált kérdőív segítségével.
A minta tehát 1306 vezető válaszait tartalmazza, ezeket a gazdasági ág és a létszám megoszlásának együttes figyelembevételével súlyoztuk, ezáltal reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.