Kettes: Még a Jobbik programja is erősebb az MSZP-énél?

Az általánosságok szintjén mozgó program nem vázol fel világos jövőképet és nem ad meg egyértelműen azonosítható célrendszert. Rengeteg szakpolititkai intézkedést sorol fel, de ezek kapcsolódásait, összehangolását nem mutatja be. Az intézkedések időbeli ütemezése, illetve a költségvetési hatások feltárása nem jelenik meg a programban. Bár az egyensúlyt látványosan rontó ígéretek nincsenek, számos kisebb, illetve meghatározhatatlan hatású ígéret rontja a végrehajthatóság esélyét, annál is inkább, mert az ezekkel szembeállítható, egyensúlyt javító vállalások eredményessége bizonytalan – olvasható az elemzésben.

Az MSZP programjának a legnagyobb lemaradása a másik két eddig értékelt pártprogramhoz képest a célzottságban van. Értékelési munkánk során azt találtuk, hogy a legtöbb esetben nagyon általános, gyakorlatilag mindenki által vállalható megfogalmazások vannak. Számos alkalommal a megfogalmazás nem célkitűzésre utal, sokkal inkább kívánságokat - az adott területen elérendő javulás vágyát - sorol fel a program. Nehezen dekódolhatóak azok a célok, amelyek meglévő közprogramok folytatását ígérik, mert a választók általában nincsenek tisztában e programok részleteivel. Olyat is ígérnek, ami nincs a hatáskörükben (például a nemzetgazdasági bérnövekedés mértéke), illetve az is megfigyelhető, hogy gyakran nem jelenik meg transzparensen, hogy egy-egy cél, ígéret mennyiben jelent újat az elmúlt fél évben megvalósultakhoz képest. A fentiekre példát jelentenek: „elérhetőbbé és fenntarthatóbbá tesszük a gyermekjóléti szolgáltatásokat." vagy "A gazdasági válság ellenére sem maradhat senki egészségügyi ellátás nélkül."

A programban egyáltalán nincsenek prioritások, illetve az egyetlen egyértelmű prioritás-megjelölés nem vehető komolyan („Az MSZP választási programjában a kultúra, az alkotás szabadsága továbbra is első helyen áll.”) A Mit ígérnek? alapítóinak kérésére a véleményformáló értelmiség által megfogalmazott fontos területek mindegyikét említi a program, de a "korrupció és pártfinanszírozás", a "költségvetési politika stabilitása és kiszámíthatósága" és a "vállalkozásbarát/teljesímény-ösztönző adórendszer" esetében nincsenek értékelhető, konkrét célok, intézkedések. A többi területen sem mutat be számszerűsített hatásokat a program, és nem is hivatkozik háttértanulmányokra vagy nemzetközi példákra. A részterületek egészét átfogóan nem rendelkezik célokkal és intézkedési javaslatokkal (tehát csak marginális jellegűeket tűz ki) a közoktatás és a képzetlenek foglalkoztatása terén.

A program – hasonlóan az MDF, és részben a Jobbik programjához – tartózkodik a látványosan irreális, felelőtlen ígéretektől, ugyanakkor a finanszírozási igényt nem veszi figyelembe, illetve nem mutatja be. Egyszerűen feltételezi, hogy a gazdasági növekedésből, hatékonyságjavulásból és EU-s forrásokból származó források elegendőek lesznek, a program költségeit mindeféle indoklás nélkül 2000 milliád forintra teszi. Ennek tényleges megítélése azonban komoly korlátokba ütközik, hiszen az ígéretek többnyire mind a vállalás pontos meghatározása, mint az ütemezés tekintetében gyengék. Így az intézkedések költségvetési hatása sem aggegáltan, de egyedi intézkedések szintjén sem ismert - szól az elemzés.

A megalapozottság tekintetében problémát jelent, hogy a program az elmúlt nyolc év eredményeinek értékelésekor tendenciózusan szelektál, és rendkívüli mértékben hagyatkozik az utolsó egy év intézkedéseire. Ez abból a felfogásból ered, hogy a gazdaság bajai kizárólag (az amúgy eredményesen kezelt) globális válságból fakadnak, így viszont már a helyzetleírás, a kiindulópont is hiteltelen, szó sincs annak felismeréséről, hogy melyek a gazdaság és a társadalom problémái.

A program általánossága azt is eredményezi, hogy számos esetben a szükséges állapotfelmérés és koncepcióalkotás több éves csúszást jelent az érdemi lépésekig (pl. egészségügy, roma integráció, felsőoktatás, környezetvédelem).

A vállalások már említett általánossága miatt alapvetően, meglátásunk szerint négy év múlva nehéz megítélni a program teljesülését. Számszerű és időzített ígéretekkel csak az adózási résznél találkozhatunk, más területen nem.

Az egyes intézkedések konkrét társadalmi gazdasági hatásaira nem tér ki, ami tovább nehezíti az egyes ígéretek számonkérhetőségét.