A Fidesz kikerülné a miniszterjelöltek meghallgatását

Az előzetes választási eredmények ismeretében ez nem okozhat problémát: a házszabály módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Egyszerű többséggel változtatható meg a központi államigazgatási szervekről és a kormánytagok, államtitkárok jogállásáról szóló törvény, amely ugyancsak előírja a leendő miniszterek bizottsági meghallgatását.

A következő négy héten belül meg kell alakulnia az új Országgyűlésnek. Utána pedig akár napok alatt létrejöhet és munkához láthat az új kormány, hiszen erre a Fidesz a kiszivárogtatott információk alapján gyakorlatilag készen áll.

Az Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő egy hónapon belüli időpontra, tehát május 25-ig – a köztársasági elnök hívja össze. Erre a választás hivatalos végeredményéig nincs mód, de utána rövid időn belül sor kerülhet rá.

Az új parlament alakuló ülésén a napirend előre meghatározott keretek között zajlik. Így az államfő bejelenti a megbízólevelek átvételét, elhangzik a választások lebonyolításáról szóló beszámoló, sor kerül a mandátumok igazolására, esküt tesznek a képviselők, bejelentik a frakciók megalakítását, vezetőik nevét, s megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit.

A parlament az alakuló (vagy az azt követő) ülésen hozza létre bizottsági szervezetét, dönt arról, milyen elnevezéssel, hány taggal, illetőleg tisztségviselővel, mely állandó bizottságok működjenek. 1990 óta az állandó bizottságok rendszerének a kialakítására és módosítására mindig a frakciók megegyezése alapján került sor.

A házszabály előírja, hogy kötelező létrehozni az alkotmányozással, a költségvetéssel, a külügyekkel, a honvédelemmel, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati, valamint az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.

Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. A 2006-os választásokat követően például az alakuló ülésen nem döntöttek a képviselők a bizottsági struktúráról, mert még nem volt ismert a kormány szerkezete. Ám már ekkor egyszerűbb, költségtakarékosabb rendszert szorgalmaztak a frakciók, amelyet a következő ülésen meg is alakítottak. A 2007-ben módosított házszabály értelmében az Országgyűlés elnöke tehet javaslatot – a frakcióvezetők megállapodása szerint – az állandó bizottságok számára, feladatkörére, a tagok megválasztására.

Az új Országgyűlés alakuló ülésével a kormány megbízatása megszűnik. Ám ügyvezetőként – korlátozott hatáskörrel – még hivatalban marad a következő kabinet megalakulásáig. A kormányfő az új megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként dolgozik. Új miniszter kinevezésére, illetőleg felmentésére azonban nem tehet javaslatot, és rendeletet csak a törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

A következő miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot a parlamentnek. E tisztségre a szokásjog alapján a győztes párt jelöltjét kéri fel. A kormányfőt az Országgyűlés választja meg többségi szavazattal. A választásról és a kormány programjának elfogadásáról egyszerre határoz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, ezzel a kormány megalakul, tagjai az Országgyűlés előtt esküt tesznek.

A kormány megalakulását követő időszakban általában, de nem feltétlenül hosszabb, tartalmas ülésszakot tart a parlament. A Medgyessy-kormány idején például a „száznapos program” megvalósítása érdekében 16 ülésnapon át tanácskozott, a nyár közepéig. Az első Orbán-kormány idején viszont csak az 1998. július 8-i kormányalakításig, hét ülésnapon tárgyalt.

Vélhetően most hosszabb, legalábbis erőltetettebb munka vár az új Országgyűlésre.