Egymást öli az ellenzék a bizottsági helyekért

Várhatóan 19 állandó bizottság működik majd az új parlamentben, a jelenlegiek mellett újként jön létre a fogyasztóvédelmi testület – állapodtak meg a parlamenti pártok a május 14-re tervezett alakuló ülést előkészítő egyeztetése. A Fidesz a jelenleg létező 18 testület mellé indítványozta a fenntartható fejlődés bizottságának megalakítását, de ettől az ellenzék kérésére elállt. Az ellenzék egy fogyasztóvédelemmel foglalkozó új testület létrehozását kezdeményezte, amelyről megegyeztek a pártok. Arról is döntés született, hogy a környezetvédelmi testületet hívják majd fenntartható fejlődés bizottságának.

A tervek szerint az ellenzéknek hat elnöke lenne a bizottságok – ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási; költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki; a foglalkoztatási és munkaügyi; fenntartható fejlődés; nemzetbiztonsági; fogyasztóvédelmi – élén, és 16 alelnöki posztot kapnának.

Az ellenzéki pártok egymás között nem tudtak megegyezni a közöttük felosztható parlamenti bizottsági elnöki és alelnöki posztok arányáról. Az MSZP 3:2:1, az LMP 2:2:2 arányban osztaná fel a három párt között az elnöki posztok számát. Ha az ellenzék nem tud megegyezni május 14-ig, akkor a Fidesznek joga van arra, hogy elrendezze a kérdést.

„A Fidesz korrekt ajánlatot tett” – hangoztatta Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője szerint a bizottságokban és a bizottsági  tisztségviselők szintjén az ellenzéki jogok a választási eredményt meghaladó mértékben érvényesülnek. Ezt a nemzeti együttműködés első lépésének tekintik, a megállapodásokat betartják és további megállapodásokra törekszenek. A kormányoldal minden bizottságban szeretné garantálni az ellenzéki jogosítványok érvényesülését.

„Azért fontos, hogy a külügyi, illetve  a költségvetési bizottságot ellenzéki politikus vezesse, mert ezeken  keresztül lehet kontrollálni a kormányzati munkát” – hangoztatta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője.

Az LMP ragaszkodik ahhoz, hogy az ellenzéknek felajánlott hatból két bizottsági elnöki helyet kapjon, miután nem kértek országgyűlési alelnöki helyet – hangoztatta Jávor Benedek a párt szóvivője. Az LMP a fenntartható fejlődés és az újonnan létrehozandó, állandó fogyasztóvédelmi bizottság elnöki posztját szeretné megkapni.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke elégedett a két bizottsági elnöki és hat alelnöki poszttal. Korábban a külügyi, illetve a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöki posztját szerették volna megkapni, de mérlegelés után úgy döntöttek, hogy a külügyi helyett a nemzetbiztonsági bizottságot vezetnék.

Az előző két egyeztetésen a pártok abban állapodtak meg, hogy hol foglalnak helyett a parlamenti patkóban. A Háznak három kormánypárti és két ellenzéki alelnöke lesz öt jegyzőt a kormányoldal, ötöt pedig az ellenzék ad.

A törvényhozás május 14-re tervezett alakuló ülését a tervek szerint Sólyom László államfő 13 órakor nyitja meg, majd a Himnusz elhangzása után beszédet mond. Korelnökként a fideszes Horváth János mond beszédet, majd bejelenti, mely képviselőknél áll fenn összeférhetetlenség. A szavazások után felszólal majd a leköszönő és a leendő kormányfő is.

Az Országgyűlés vita nélkül hallgatja meg az Országos Választási Bizottság elnökének, Szigeti Péternek, és Varga Zoltán önkormányzati miniszternek a választásról szóló beszámolóját. Az első öt igazolt képviselőből álló mandátumvizsgáló bizottság jelentést tesz a korelnök és a korjegyzők által végzett mandátumigazolás eredményéről. A képviselők ezután szavaznak a választási beszámolókról; majd ismertetik az igazolt képviselők névsorát.

Ezt követően bejelentik a frakciók megalakítását, megnevezik vezetőiket.A képviselők titkos szavazáson választják meg az Országgyűlés elnökét az elnököt, az alelnökeit, és a jegyzőket. Utána megalakul a házbizottság, és az elnöklést átveszi az új elnök a korelnöktől.

Ezt követően felszólal az Országgyűlés új elnöke – várhatóan a Fidesz által jelölt Schmitt Pál –, Bajnai Gordon leköszönő miniszterelnök, aki bejelentést tesz a kormány megbízatásának megszűnéséről. Az államfő javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére, és várhatóan Orbán Viktor már miniszterelnök-jelöltként szólal fel. Ezután döntenek a képviselők arról az országgyűlési határozati javaslatról, amely a parlament bizottságairól, azok tisztségviselőiről, tagjainak megválasztásról szól.