A futballban az afrikai reményeket a Világbajnokságon résztvevő Dél-Afrika, Algéria, Elefántcsontpart, Ghána, Kamerun, és Nigéria csapatai testesítik meg. Ugyanezek az országok kiváló például szolgálnak arra vonatkozóan, hogy milyen kihívások és lehetőségek elé néz az afrikai kontinens.
„Demográfiai szempontból nézve az afrikai országoknak az elkövetkezendő években történelmi lehetőségük lesz arra, hogy leküzdjék a szegénységet, feltéve, hogy ezzel kapcsolatosan megfelelő intézkedéseket foganatosítanak”- mondta Michael Heise professzor, az Allianz vezető közgazdásza és a vállalatfejlesztési osztály vezetője az eredményeket összegezve az Allianz Demographic Pulse újságnak.
Heterogén Afrika
A Világbajnokságon résztvevő hat afrikai ország Afrika legnépesebb államai közé tartozik. Mindazonáltal ezek nagysága lényeges mértékben eltér egymástól: Nigéria lakosainak száma 150 millió, háromszor akkora, mint például a vendéglátó országé, Dél-Afrikáé, ahol a legutolsó népszámlálási adatok szerint 50 millió alatt marad a lakosok száma. Más szempontból azonban az afrikai kontinenst észak-és dél valamint a közép-afrikai országok viszonylatában hatalmas különbségek jellemzik, különösképpen a születések számát, a konjunktúrát és az iskolázottságot tekintve.
Gazdasági növekedés szemben a gyermekvállalással
A következő összefüggés figyelhető meg számos afrikai ország konjunktúrája és a születési ráta között: minél magasabb az egy főre eső bruttó hazai termék, annál alacsonyabb az átlagos születési ráta. Míg az egy főre eső 1000 dollár alatti bruttó hazai termékkel rendelkező afrikai országokban az egy nőre eső születési ráta meghaladja az öt gyermeket, addig a gazdagabb északi és dél-afrikai országokban - mint például Egyiptomban, Algériában, Marokkóban, Botswanában, és Dél-Afrikában - ez kevesebb, mint három gyermek. A születési ráta és a konjunktúra közötti összefüggés nem csak a fejlődő országok esetében érvényes. Ugyanezt az összefüggést találjuk akkor is, ha az egy főre eső GDP-t összehasonlítjuk a világ más országában a születési rátával, mely azonban még jobban látszódik. A világ leggazdagabb országaiban, mint pl. Svájcban, Németországban és Japánban van a legalacsonyabb születési ráta. Azaz jól látható ok-okozati összefüggés van a konjunktúra és a születési ráta között. A születési ráta csökkenését idővel gyakran követi a gazdasági fejlődés.
Kulcsfontosságú a nők oktatásban történő részvétele
Mivel a legtöbb magas születési rátájú országban a gyermeknevelés továbbra is a nők elsődleges feladata marad, ezért a magasabb képzettség csak az alacsonyabb születési rátával rendelkező országokban valósulhatott meg. Ezt mutatja, hogy azokban az afrikai országokban, ahol magas az írástudó nők száma, a nőknek kevesebb a gyermeke, szemben azokkal az országokkal, ahol alacsonyabb az írástudó nők aránya. Például Dél-Afrikában, ahol a nők 90 százaléka tud írni és olvasni, az egy nőre eső születési ráta 2,5 gyermek, míg Csádban, ahol a nők 80 százaléka írástudatlan egy nőre 6,3 gyermek jut.
„Az elmúlt években a legtöbb afrikai országban nagyon sokat fordítanak a lányok és fiatal nők oktatására. Nigériában pl. a férfiak között 71,5 százalék, míg a nők között 48,8 százalék az írástudatlanok aránya. Nigéria az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tett a lányok és nők oktatása területén azzal a kimondott céllal, hogy az elkövetkezendő öt évben legalább 0,6-el csökkentsék az egy nőre eső gyermekek számát”- mondta Heise professzor. E bíztató fejlemények tükrében az Egyesült Nemzetek Szervezete többek között azt feltételezi, hogy az elkövetkezendő években folytatódik Afrikában a születési ráta csökkenése.
Gazdasági javulás- a demográfiai fejlődésből származó előnyök
Demográfiai szempontból ez a fázis gazdasági fejlődést eredményezhet, különösképpen a kontinens északi és déli részén. Az elkövetkezendő években Afrikának egyedülálló lehetősége lesz arra, hogy leküzdje a szegénységet. A csökkenő születési ráta következtében azokban a társadalmakban, ahol hagyományosan sok gyermek jut egy nőre, az elkövetkezendő évtizedekben nő a foglalkoztatottság. Ennek eredményeként a társadalom gazdaságilag produktív szegmensének lényegesen kevesebb személyt, azaz gyermeket és idős embert kell majd eltartania. Ebből a szempontból az „Allianz Demographic Pulse” „demográfiai haszonról” beszél. Természetesen ehhez nagyobb politikai stabilitásra és további gazdasági reformokra lesz szükség.
Heise professzor szerint a nyugati nemzeteknek minden okuk megvan arra, hogy teljes mellszélességgel kiálljanak ezen erőfeszítések mellett. A prosperáló Afrika nagymértékben segíthet az öregedő társadalomban jelentkező hatások globális szinten történő ellensúlyozására. Saját érdekünk is az, hogy nagy figyelmet szenteljünk Afrikának, és nemcsak akkor, amikor a Világbajnokság kerül megrendezésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.