Új utakon a kartellek ellen
Eddig több mint harminc alkalommal marasztalt el vállalkozást – nem egyet többször is – jogerősen a bíróság közbeszerzéses kartellezés miatt. A leghírhedtebb esetek az építőiparhoz kötődnek, nyilván nem véletlenül. E téren mozogtak a legnagyobb pénzek, viszonylag homogén a piac, standardizáltak a szolgáltatáselemek, a kevés jelentős szereplő jól ismeri egymást – emlékeztetett Tóth Tihamér, a White & Case tanácsadója, a versenytanács korábbi elnöke. Mint mondta, a kartellügyeknél megfigyelhető egyfajta dominóelv is. A GVH vizsgálói a kutatások során gyakran találnak ugyanazon céghez köthető más kartellgyanús iratokat, így az egyik vizsgálatot sokszor követi a másik.
A közbeszerzések korrupt rendszere, jóllehet jogi szinten nehezen bizonyítható, mégis a közbeszéd tárgya évek óta. Pedig kartellfronton a jog majdnem minden szóba jöhető eszközét csatasorba állították. A közbeszerzési kartellben érintettek kártérítési perekre, versenyjogi bírságra, közbeszerzésből való kizárásra és börtönbüntetésre is számíthatnak. Más kérdés, hogy ezekből igazán csak a GVH versenytanácsának a bírságrendszere működik Tóth Tihamér szerint.
Úgy látja: a kartellek visszaszorítását segíthetné elő a cégvezetők egyéni felelősségre vonása, nemcsak a büntetőjog eszközeivel, hanem például a cégvezetéstől való eltiltás révén. Fontos megoldani azt is, hogy az egyéb szankciók ne tartsák vissza a kartellezést megbánó, azt feldobó vállalkozásokat. Sokkal többet lehetne tenni a piac másik, keresleti oldalán. Ha a kiírói oldalon felkészült, tisztességes, a közbeszerzések manipulálásában nem érdekelt emberek állnának, a probléma nagyobb részben megoldódna. Ez azonban kevésbé versenyjogi kérdés – mondta Tóth Tihamér.
Fejes Gábor ügyvéd (Oppenheim Ügyvédi Iroda) szerint sem hiányoznak a hatékony fellépés eszközei. Mint mondta, megvannak a szükséges jogi normák, működik az elrettentő szankciórendszer. A közbeszerzési kartellekkel kapcsolatban még a büntetőjogi szankciók lehetősége is fennáll, hiszen a büntetőjog immár öt esztendeje szabadságvesztéssel fenyegeti a közbeszerzési eljárásokban kartellező vezetőket, igaz, ennek alapján még nem indultak bírósági eljárások. Alapvető kérdés a közbeszerzések tisztasága. A közbeszerzési rendszer teljes transzparenciája vezethetne eredményességre: ennek hiányában a kartellekkel szembeni egyre drákóibb fellépés legfeljebb „tüneti kezelést” jelent – mondta.
Valóban, mindenekelőtt egyszerű, rugalmas, átlátható közbeszerzési törvényre van szükség, hiszen a ma jellemző túlszabályozottság csak növeli az öszszejátszások esélyeit – fejtette ki Patay Géza ügyvéd, hivatalos közbeszerzési szakértő. Utalt arra, hogy bár a törvény kartellgyanú esetén előírja a kiíró bejelentési kötelezettségét, az eljárások körül annyian bábáskodnak, hogy ezt senki sem veszi magára. Fontos lenne valamennyi érintett megfelelő kioktatása és a törvényi kötelezettséghez fűzhető személyes felelősség kialakítása.
A szakértő kiemelkedő szerepet tulajdonít a nyilvánosságnak, e körben az eljárásokat, folyamatokat követő informatikai rendszer kiépítésének, amely lehetővé tenné a kartellek valószínűsítését, feltérképezését. A jogsértések visszaszorításában nagyobb terhet hárítana a szakmai, érdek-képviseleti szervekre, kamarákra. Ha e szervezetek kivetnék magukból a visszaélőket, százszor is meggondolnák a kartellezést az üzleti forgalom szereplői – mondta Patay Géza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.