Össztűzben a médiaalkotmány - Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordulhat

„A médiaalkotmány az 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon” – hangoztatta szerdán parlamenti expozéjában Rogán Antal. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájában a fideszes honatya kifejtette, három területet céloztak meg az előterjesztéssel. Általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is. A szabályozást kiterjesztenék a lekérdezhető és audiovizuális tartalmakra, valamint internetes orgánumokra, nagy hírportálokra is. Rogán hangsúlyozta, hogy ez a felelősségre helyezi a hangsúlyt, a szabadságot pedig nem korlátozza, hanem tágítja, mivel az alapelveket ezekre a médiumokra is kiterjesztenék.

„Elálltunk azon korábbi szándékunktól, hogy véleménnyel szemben is legyen lehetőség válaszadásra,” – mondta Rogán. A válaszadás jogát így csak a ténybeli, bizonyítható hazugságokkal szemben lehet alkalmazni és helyreigazítást kérni.

„A KDNP módosításokkal, de támogatja a médiaalkotmányról szóló javaslatot” – mondta Pálffy István. A kereszténydemokraták elégtelennek tartják az előterjesztésben a kiskorúak védelmét. Hangsúlyozzák, hogy a médiatartalom és médiaszolgáltatás ne sérthesse a házasság intézményét, a családokat, az emberek hitét.

„A médiaalkotmány nem felel meg az uniós elvárásoknak, és azt vissza kellene vonnia a kormánynak, különben az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul” – hangoztatta Mandur László. A szocialista honatya szerint a törvényjavaslat része annak a médiacsomagnak, mely a közmédiumok fideszes irányítást és az elektronikus média felügyeletét legalább kilenc évre hivatott szolgálni. Része annak a „gátlástalan hatalmi törekvésnek” is, amivel a Fidesz és a miniszterelnök független intézményeket és szférákat akar kizárólagos irányítás és ellenőrzés alá vonni.

„Koncepciótlan a törvényjavaslat, érthetetlen miért kell a sajtótörvény egyes szakaszaiból és a médiatörvény első fejezetéből összevonva egyfajta új médiaalkotmányt létrehozni” – mondta Novák Előd. A Jobbik képviselője kifogásolta, hogy kereskedelmi televíziók megregulázásával nem foglalkozik a csomag.

„Elhamarkodott a javaslat, több pontja túlterjeszkedő, a végrehajtás pedig lehetetlennek tűnik, vagy ha ez meg is valósul, akkor alapvető jogokat csorbítana” – hangoztatta az LMP vezérszónoka. Karácsony Gergely szerint alapelvnek kellene lennie a sokszínű médiaszolgáltatási piacnak és nyilvánosságnak. A tájékoztatási kötelezettség pedig csak irónia tárgya lehet.

Nem lesz heti öt testnevelés
Mégsem lesz kötelező heti öt testnevelésóra az általános iskolákban. A Fidesz-KDNP-s előterjesztők is támogatják azt a sporttörvényhez benyújtott módosítást, amely törli az erre vonatkozó rendelkezéseket. A mindennapos testnevelést a 2011-2012-es tanévben vezették volna be az első és az ötödik évfolyamon, majd felmenő rendszerben alkalmazták volna. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nemrég kifejtette, hogy a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik, és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként.