Jogászok versenyeztetés nélkül

Nem lenne szükség közbeszerzési eljárásra a jogi szolgáltatásoknál, ha az Országgyűlés elfogadná az erről szóló, hétfőn benyújtott kormánypárti indítványt. Az öt fideszes és KDNP-s képviselő által beadott javaslat a tavalyig hatályos szabályozást állítaná vissza a közbeszerzési törvényben.
A közösségi értékhatárt meghaladó mértékű jogi szolgáltatás igénybevétele esetén 2009. április 1-je óta kötelező közbeszerzési eljárást lefolytatni. A javaslat benyújtói szerint ez a szabály nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat, lassítja és feleslegesen megnehezíti a közpénzfelhasználás folyamatát, s nincs összhangban a szabad ügyvédválasztás elvével sem. A jogi szolgáltatás tipikusan olyan jellegű tevékenység, ahol meghatározó eleme van a bizalmi elv érvényesülésének, ezt a közbeszerzés rendszere gyakran nem tudja megfelelően kezelni – szól az indoklás. Hasonló a helyzet a díjazás tekintetében is, ha az ajánlatkérő magas színvonalú szolgáltatást igényel, előfordulhat, hogy a munkát egy alacsony árat ajánló, kevésbé tapasztalt jogi szolgáltató nyeri el.
A megkérdezett jogászok az indoklás e részével egyetértenek. Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: az ügyvédek versenyeztetése a gyakorlatban nem oldható meg. Bizalmi viszonyról van szó, kiemelt jelentőségű, hogy az adott ügykörben kinek mekkora tapasztalata van – mondta. Lehetséges persze öszszeállítani egy szakmai értékelési szempontrendszert, de ez szinte biztos, hogy vitatható lesz. Hasonló véleményen van Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is, ő szintén azt emelte ki: az ügyvédi szakma bizalmi jellegű, ezenkívül az ügyvédválasztás egyben arról is döntés, kinek ad ki az ember vagy a szervezet titkokat. Egyébként is problémás a versenyeztetés: egy építési vállalatnak például szemmel látható referenciái vannak – a jogi szolgáltatások esetében már maga a referencia is ügyvédi titok lehet. A legtöbb kérdőjel akörül van, miként biztosítható az átláthatóság, hiszen állami és önkormányzati forrásokat költenek el. A figyelmeztetésre, hogy így könynyebben juthatnak megrendeléshez a kormányhoz és az önkormányzatokhoz közel álló cégek, nehéz mit mondani, főleg most és itt – véli Bánáti. Bűrös optimistább, szerinte a szakmai hozzáértésnek nagyobb szerepe van, mint a politikai kötődésnek. Abban egyetértenek, hogy köztes megoldás elképzelhető, ki lehet dolgozni olyan szabályrendszert, amellyel a kamara biztosítja az átláthatóságot, de ehhez szükség van az állam nyitottságára is.
Az Országgyűlés a nyáron már módosította a közbeszerzési törvényt. A tervezet akkori eredeti formájában szintén szerepelt ez a változtatás, ám a végleges törvényszövegből már kimaradt. Hogy miért, és ezután két hónappal miért nyújtották be újra, arról az érintettek nem tudtak konkrétumot mondani. Annyi biztos, hogy az Európai Unió nem szól bele a szabályozásba. A törvénytervezetről a Közbeszerzések Tanácsa mindeddig nem alakított ki végleges álláspontot.