Lépésről-lépésre formálódik "Fideszország"

Nem a Fidesz és az AB vitája a 98 százalékos különadó kapcsán kialakult helyzet, hanem annak hogy egy párt betartja-e a választási ígéretét, nyilatkozta korábban Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője.

A frakcióvezető a választási program megvalósítása érdekében olyan korlátozó törvényjavaslatot nyújtott be, mely szerint az AB hatásköre nem terjedhetne ki azokra a jogszabályokra, amelyekről népszavazást sem lehet tartani.

Ez a javaslat azonban jelentős felháborodást keltett és élesen szembe megy a párt korábbi kommunikációjával. Az AB januárban a Bajnai-kormány ingatlanadó javaslatát törölte el, melyet Szijjártó Péter úgy kommentált, hogy ne kezdjen el trükközni a kormány, fogadja el, hogy vereséget szenvedett.

Az AB jogkörét korlátozó javaslatát finomította Lázár. A módosított javaslat szerint az AB minden jogszabály felülvizsgálatában dönthet. Költségvetés, költségvetés végrehajtása, adó, járulék, vám, illeték és önkormányzati adórendeletek tekintetében pedig abban az esetben vizsgálódhat, ha alapjogok, mint például az élethez, az emberi méltósághoz való jogokat sért. A frakcióvezető azt viszont az AB-ra bízná, hogy a magánnyugdíj-pénztári járulékok ügye az így meghatározott hatáskörükbe tartozik-e.

Orbán Viktor korábban világosan értésre adta, hogy nem tervezi, és nem támogatja a magyar közjogi rendszer teljes felforgatását - írta tavaly novemberben Szijjártó Péter. Akkor látott napvilágot egy akkor még a kormányzásra készülő Fidesz által készített tervezet, mely szerint az AB-t beolvasztanák a Legfelsőbb Bíróságba és annak egyik kollégiumaként működne.

A Bajnai-kormány magán-nyugdíjpénztárak rendszerének átalakítását célzó törvényét megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Az AB döntéséből viszont az derül ki, hogy nem aggályos a nyugdíj-járulékok kezelőinek átszervezése. Problémát okozhat azonban a tulajdonjog sérülése.

Első körben szerdán nem lett meg a szükséges kétharmados többség Lázár János alkotmánymódosító indítványához, ám a házbizottság döntése értelmében elfogadták négy Fideszes képviselő „kézi szavazást”.

Török Gábor úgy vélekedett: nincs vége a jogállamnak, de a Fidesz semmibe veszi a bíróság egyhangú határozatát.