Dühöngés a rendszer ellen

Európa egyre több országára terjed át a New Yorkból indult és már több amerikai nagyvárosban is életre kelt Foglald el a Wall Streetet mozgalom. Az egyik legjelentősebb demonstráció London üzleti központjában várható, amelyre tegnapig mintegy négyezer tiltakozó „jelentkezett be”. A mozgalom Foglald el a londoni tőzsdét névre keresztelt ága szombaton ver majd – szó szerint – tábort a börze épületénél, hogy így demonstráljon a „szociális és pénzügyi igazságtalanság ellen” – mondta a Bloombergnek az egyik szervező. Holnapra hirdettek hasonló megmozdulást Frankfurtban, Berlinben, Kölnben, Stockholmban és más európai nagyvárosokban is – komolyabb magyar szálról egyelőre nincs hír.

A szándékoltan vezetés nélküli, szabadon szerveződő mozgalom az egyre növekvő társadalmi szakadék és a válság szegényeket sújtó kezelése ellen emeli fel a hangját. Képviselői szerint miközben a kormányok közpénzből mentik meg a krízis kirobbanásában központi szerepet játszó bankokat, addig a válságra hivatkozva egyre nagyobb áldozatvállalásra kényszerítik a közép- és alsó rétegeket. Például csökkentik a nyugdíjakat vagy éppen az oktatásra szánt pénzeket, ahelyett, hogy a pénzügyi világot, a nagy konszerneket és a felső tízezret „csapolnák meg”.

Az egyes tüntetéseken tízezres tömeggé duzzadó mozgalom már korántsem csak unatkozó fiatalokból áll – az elmúlt csaknem egy hónapban szakszervezeti tagok, nyugdíjasok, inkognitóban bankalkalmazottak és professzorok is csatlakoztak hozzá. Utóbbiak közül az egyik legprominensebb vendég Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász volt, aki az egyik október eleji New York-i akción úgy fogalmazott: a Wall Street „államosította a veszteségeket és privatizálta a nyereséget”, s inkább a pénzügyi szektort kellene megfegyelmezni, nem pedig a tüntetőket. Némileg meglepő módon szimpátiájáról biztosította a mozgalmat az egyik legnagyobb tőzsdei spekulánsnak tartott Soros György is: szerinte miközben a bankok a saját bónuszaikat hajhászták, addig sok kisvállalkozó belebukott az egyre emelkedő hitelköltségekbe. Legutóbb pedig az egyik leggazdagabb amerikai, Warren Buffett nagybefektető fia vette védelmébe a tüntetőket, és apja is aggodalmának adott hangot az USA-ban tapasztalható igazságtalanságok miatt. „Soha nem volt még ekkora szakadék a keresetek között, és mióta élek, nem készült ennyi, szegényeket támogató program megvágására a kormány” – mondta Howard Buffett, aki apja befektetési társaságánál, a Berkshire Hathawaynél igazgató.

Mások viszont megkérdőjelezik a tüntetők komolyanvehetőségét: „Nézd ezeket a gyerekeket, ahogy ülnek itt az Apple-jükkel! – mondta a New York Timesnak fejcsóválva a New York-i tüntetés helyszínén egy bróker. – Az Apple az egyik legnagyobb monopólium a világon, 400 dolláros részvényárfolyammal. Tudják ők ezt egyáltalán?”

Prominens támogatók ide vagy oda, a tiltakozók a tengerentúli politikai döntéshozókat eddig nem hatották meg. Barack Obama amerikai elnök, aki általában a szegényebb társadalmi rétegek mellett kardoskodik a republikánusokkal szemben, egy múlt heti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott, hogy „hallott a mozgalomról”, az szerinte „az amerikai nép frusztrációit fejezi ki”, majd elveszett a közhelyekben.

Aki sokat keresett

A Foglald el a Wall Streetet mozgalom több száz aktivistája tüntetett a héten John Paulson hedge fund menedzser csaknem 15 millió dolláros New York-i luxusvillája előtt. A Spiegel tudósítása szerint a tiltakozók egy ötmilliárd dolláros csekket helyeztek el, amelyet szerintük adóként kellene befizetni Paulsonnak. A menedzser azzal vált híressé, hogy a 2009-es krízis alatt csaknem 16 milliárd dollárral gyarapította magánvagyonát különböző spekulatív ügyletekkel. Titka az volt, hogy a többieknél előbb érezte meg a válságot, időben hozott meg kockázatos lépéseket. Az idén már kevésbé váltak be a jóslatai, így egyes általa kezelt alapok 30-50 százalékot buktak év eleje óta. Paulson válaszlevelében azt írta: „sportszerűtlenek” a gazdagokat érő „rágalmazások” – szerinte New York a legtehetősebb lakóknak köszönheti jövedelemadó-bevételeinek több mint negyven százalékát.