Éjszakák a Parlamentben

Mindenkit meglepett, amikor a hét elején felkerült a parlament hivatalos tájékoztatóiba az információ: ugyan a korábbi hetekkel ellentétben csak háromnaposra tervezték az e heti ülést, péntekre ismét összehívják a képviselőket. Különösen úgy furcsa a változtatás, hogy a pénteki ülés napirendjén mindössze egy pont szerepel: az új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény módosító javaslatainak szavazása.

Elképzelhetőnek látszik tehát az a válasz, hogy a már múlt héten megtárgyalt javaslat szavazását egyszerűen kifelejtették a hétfőre és keddre betervezett voksolások közül. Ha viszont nem teszik be a napirendre az extra ülésnapot, az indítványt nem fogadhatnák el január 1-ig, amikor az új alkotmány érvénybe lép. Ehhez a jogszabályhoz érkezett be az a módosító javaslat is, amellyel a Magyar Nemzeti Bankot és a PSZÁF-t összevonhatóvá tennék.

Mindennek a jelentősége azonban eltörpül amellett, ami akkor történne, ha a költségvetést nem sikerülne elfogadni az új év kezdetéig. Azt, hogy a probléma felvetése reális, jól jelzi, hogy amikor a távirati iroda azzal a kérdéssel kereste meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tartható-e a büdzsé elfogadásának eredeti ütemterve, a tárca válaszában azzal foglalkozott, hogy ha az új év kezdetéig nincs kész a költségvetés, mihamarabb rendezni kell jogilag az átmeneti időszakot. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön jelentett be 320 milliárdos megszorító csomagot, az pedig az Európai Tanács múlt heti ülése óta nyilvánvaló, hogy át kell írni a teljes büdzsét.

A magyar demokrácia történetében arra még soha nem volt példa, hogy január 1-ig ne szülessen meg az új költségvetés. A rendszerváltás környékén többször is fennállt ennek a veszélye, az akkori lassabb parlamenti munka, a bizonytalan gazdasági helyzet okozta problémák és az, hogy a kormánypárt és az ellenzék nagy része is újonc volt a Parlamentben, együttesen vezettek extrém hosszúságú, az ülésteremben éjszakázós szavazásokhoz.

Volt például olyan rendelkezés, amely miatt a pénzügyminiszternek minden egyes módosító javaslat szavazása előtt jeleznie kellett, a kormány támogatja-e az adott indítványt. 1991-ben például december 27-én, pénteken kezdődött meg a rendkívüli ülés, egész hétvégén keresztül tartott, és végül egy közel kétnapos szavazáshullám végén, szilveszter délután 2 órakor fejezték be a munkát. Egy évvel később némileg javult a helyzet: ugyan az újév előtti vasárnapot akkor is a Kossuth téren kellett tölteniük a képviselőknek, 31-én legalább napkelte előtt véget ért az ülés.

A kormányt most már csak a házszabály köti: elviekben elképelhető, hogy a zárószavazás előtt benyújtsanak módosító javaslatként gyakorlatilag bármit. Hivatalosan csak akkor lehetne ezt megtenni, ha koherenciazavart hárítanának el ezzel a törvény szövegében, de a Fidesz heti rendszerességgel értelmezi ezt a szabályt igencsak rugalmasan, és fogad el a törvényt alapjaiban megváltoztató módosításokat, gyakran teljesen más törvényeket is átírva, mint amiről az eredeti javaslat szólt.

Járható út az is, ha hétfőn elfogadják a költségvetést komolyabb változtatás nélkül, úgy, hogy csak az eddig megszavazott módosító javaslatokat írják bele, Schmitt Pál köztársasági elnök gyorsan aláírja, majd néhány nappal később, a december 23-ra tervezett ülésig benyújtanak egy új, a már meglévő költségvetést módosító törvényjavaslatot. Ezt elviekben nagyjából egy hónapba is telhet átvinni a parlamenten, de ha nagyon szorít az idő, láttunk már arra példát ebben a ciklusban, hogy egy munkanappal korábban beadott javaslatokról szavaztak.

Az igazi problémát azonban nem a házszabállyal való bűvészkedés jelenti, hanem a valóban rövid időtáv. Elviekben minden lehetőség adott arra, hogy a kormány valahogy elfogadtassa a költségvetést szilveszter éjfélig, ám ez nem változtat azon a tényen: egy jó költségvetés kidolgozására három hét kevés. A kihívás tehát nem kicsi a törvénygyár előtt.