Hozzá kell látni a csőépítéshez
A beruházás hatalmas tehernek ígérkezik. A magyarországi szakaszra vonatkozó hivatalos költségbecslést nem hozták nyilvánosságra, de 100 milliárd forintnál jóval többre kell számítanunk. A magyar– szlovák összeköttetés Balassagyarmat és Vecsés közötti, mintegy 100 kilométeres szakasza ugyanis körülbelül 35 milliárd forintba kerül majd, a Déli Áramlat magyar– szerb és magyar–szlovén határ között lefektetendő része pedig több mint 300 kilométer hosszú. Igaz, a beruházási költségeket a vezeték hossza mellett sok minden befolyásolja. Az említett 100 milliárd ráadásul már egy erősen csökkentett szám, hiszen tavaly december közepéig még az a nyomvonalterv tűnt a legesélyesebbnek, amely szerint Magyarországon két ága lesz az orosz gáz európai importját célzó és Ukrajnát elkerülő vezetéknek. Csakhogy néhány hete a projektgazda Gazprom úgy döntött, a Déli Áramlat európai végpontja nem az ausztriai Baumgartenben lévő gázelosztó központ lesz – mert a brüsszeli illetékesek nem engedték, hogy az orosz társaság 50 százalékot vásároljon benne –, hanem az észak-olaszországi Tarvisio. Így viszont a magyar–osztrák határig vezető csövet le sem kell fektetni. A tervben megmaradt, Szlovéniába tartó ágat is fölösleges felvinni Pusztaföldvárig, főleg amióta nemrég úgy döntött a Gazprom–Mol páros, hogy nem alakítja ki a Déli Áramlat beruházás kapcsán Pusztaföldvárra tervezett, 1,3 milliárd köbméteres föld alatti gáztárolót.
Ha végleges a magyar kormány elhatározása a Déli Áramlat felépítése kapcsán, és vállalhatónak tartja az orosz miniszterelnök által diktált, felgyorsított tempót, akkor fel kell pörgetni a magyarországi eseményeket. Ennek részeként például mielőbb birtokon belülre kell helyezni a Déli Áramlat új hazai felelősét. Hiába született ugyanis meg több hónapja az elhatározás arról, hogy az 50-50 százalékos orosz–magyar vegyes vállalat, a Déli Áramlat Zrt. magyar része tulajdonjogának az MFB Zrt.-től az MVM Zrt. csoporthoz kell kerülni, az ügy még mindig az átadás-átvételnél tart. Igaz, úgy tudjuk, haladnak a munkával, ahogyan folyik a beruházás magyarországi részének előkészítése is.
El kell dönteni azt is, hogy egy vagy két gázvezetéket szeretnénk-e Szlovénia felé. A Déli Áramlat mellett ugyanis él egy másik terv is, amely szerint egy évi 0,3–1,2 milliárd köbméter kapacitású szlovéniai összeköttetésen keresztül (is) kellene javítanunk gázellátásunk biztonságát. Ha erről a csőről leteszünk, akkor elesünk attól a forrásdiverzifikációtól is, amelyet várunk tőle, ha nem, még többet kell vezetékekre költeni. Mindazonáltal erről a vezetékről még messze nincs beruházási döntés. A most terítéken lévő Déli Áramlat magyarországi kapacitása a szlovén importvárakozások alapján évente legalább 10 milliárd köbméter lenne, és Ukrajna elkerülésével garanciát ígér az Oroszországból küldött gáz megérkezésére.
A Déli Áramlat tervezett tulajdonosi szerkezete csak bizonyos rugalmasságot feltételezve illik bele a kormány azon stratégiájába, mely szerint az áram- és a gázszállító rendszerének magyar állami kézben kell lennie. Márpedig a cső felét a Gazprom ellenőrizné. Információink szerint azonban eddig emiatt még nem volt fennakadás. A Gazprom egyébként a Déli Áramlat többi országában is a magyarországihoz hasonló, azaz 50-50 százalékos vegyes vállalatot alapított. Kivétel Szerbia, ott a Gazpromnak 51 százaléka van az új vezetéki társaságban. A szorosabb partnerségnek köszönhetően a Srbijagas társaság várhatóan kedvezményes áron tud megállapodni a kövekező 10 évre szóló gázimportról a Gazprommal.
Ha Ukrajna nem enged, letehet a tranzitbevételről
Vlagyimir Putyin bejelentése jó eszköz arra, hogy nyomást lehessen gyakorolni Ukrajnára az orosz–ukrán gázipari együttműködés aláírása érdekében. A Gazprom be kíván szállni az ukrán gázrendszerbe, amelyet azután felújítana. Ekkor stabilabb lenne az ukrán gázellátás, Ukrajna olcsóbban kapna orosz gázt, megmaradna a gáztranzitbevétele is, bár az részben a Gazpromhoz folyna be. Viszont az ukrán energiaellátás, azon keresztül pedig az ukrán gazdaság is sokat veszítene önállóságából. Ha Ukrajna nem enged, letehet a tranzitbevételről, és vagy nagyon sokat kell fizetnie az orosz gázért, vagy meg kell lennie nélküle. Ukrán részről egyébként fölösleges megépíteni a Déli Áramlatot, ha felújítják az ukrán gázrendszert, hiszen akkor folyhat a tranzit az eddigi mederben. Erre reagálásként tehette közzé a Gazprom Alekszej Millerre, a társaság igazgatósági elnökére hivatkozva, hogy sokkal olcsóbb megépíteni a Déli Áramlatot, mint korszerűsíteni az ukrán gázhálózatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.