Ez önmagában nem baj. Én például tényleg el tudok képzelni olyan helyzetet, amikor szívesen adózom. Jó, nyilván nem örülök annak, hogy elvesznek tőlem pénzt, de megértem, elfogadom, és azt hiszem, nem annyira nagy kunszt túl lenni azon a szinten, hogy minden adózási kötelezettségre felháborodva fujjoljunk. Na de ami most zajlik, az mégis sok. Pedig csak két apróság kéne ahhoz, hogy elfogadható legyen - véli a Világgazdaság munkatársa.
Először is az, hogy lássuk a célt. Semmi több, csak hogy tudjuk azt, hogy amire a pénzünket elköltik, az valami értelmes dolog, amitől később akár még jobb is lehet. Nem pillanatnyi programocskák, ad hoc ötletek, hanem valóban egy átgondolt koncepció alapján költené az állam és a város az adóbevételeit, aminek megvan a célja, látjuk az irányvonalát, és tudjuk, hogy milyen eszközökkel jutnánk el milyen A pontból milyen B pontba. Ez annyira nem vészesen nagy szó, egy átlagos cég vezetői így szokták irányítani a saját vállalkozásukat – és ugyan a politika ennél pár fokkal azért összetettebb jelenség, mégsem kötelező, hogy egy teljesen átláthatatlan káosz legyen belőle.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.