Új adó lehet az ára az EU-vizsgálatnak

Az ügy előzménye, hogy a Hervis Sport és Divatkereskedelmi Kft. a Székesfehérvári Törvényszék elé vitte a különadó ügyét, miután a cég állítása szerint az adó ellentétes az uniós joggal, mivel az hátrányosabban érinti a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokat, mint a hasonló magyar cégeket.

Ezen belül a hátrányos megkülönböztetés abban is megvalósul, hogy az adó jobban sújtja a saját üzleti modellben tevékenykedő vállalkozásokat, mint a franchise formában működő cégeket, ami által a magyar tulajdonban álló franchise cégek indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert.

A különadó azon cégeket terheli, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az adó kulcsa a nettó árbevétel növekedésével progresszíven növekszik, annak mértéke 500 millió forintot meg nem haladó árbevételnél 0 százalék, az 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevétel-részre 0,1 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevétel-rész után 0,4 százalék, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-rész tekintetében 2,5 százalék. 

Az ügy azért is érdekes, mert az Országgyűlés az Alaptörvény átmeneti rendelkezései között elfogadott egy olyan passzust, melynek lényege, hogy ha egy Európai Bírósági ítélet az államot fizetésre kötelezi, akkor annak fedezésére "a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani". (A pontos jogi megfogalmazás itt, a 29. cikk alatt olvasható). Lapunk megkereste az Európai Bíróság szóvivőjét, hogy egy ilyen jogértelmezési eljárás végződhet-e - akár egy új, a mostani döntésre alapozó beadvány nyomán - pénzbírsággal, és ha igen, mekkorával. Egyelőre várjuk a választ.