Bogsch: A jogkövető magatartásnak nincs meg a megfelelő kultúrája

Emlékeztetett arra, hogy a dinamikusan működő gazdaságban a piac választja ki a győzteseket. Jellemző erre a folyamatra az okos növekedés, az innováció, az ösztönző járulék- és adókörnyezet, a csökkenő adminisztratív teher, a szakképzett munkaerő. Mindennek támogatásában az állam rásegítő szerepet tud játszani.

Magyarországon 2012-ben GDP arányosan 1,2 százalék, vagyis 336 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre és innovációra (K+F+I), s ennek kétharmadát az üzleti szféra állta. A következő európai uniós költségvetési időszakban 24 milliárd euró - 6700 milliárd forint – közösségi forrással számolhatunk 2014-20 között. Ennek 60 százaléka megy majd gazdaságfejlesztésre, most ugyanez a mutató 16,6 százalék. A tervek szerint a hétéves keret 6 százaléka juthat K+F+I-re, ez 400 milliárd forintot jelent. A kormány szándéka az, hogy 2020-ra 1,8 százalék legyen a GDP-arányos K+F+I ráfordítás Magyarországon.

Az államtitkár nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az új időszakban kitüntető szerephez jut majd a pénzügyi közvetítő rendszer. E téren nagyot léptünk előre: 2011-ben a térségben befektetett kockázati tőke 42 százaléka jutott Magyarországnak, és 124 százalékos volt a növekedés 2010-hez képest. Magyarország ezzel 2011-ben a 6. helyen kötött ki Európában, s 5. helyen végzett az EU-ban.

Azt is látni kell, hogy ebben az innovációs folyamatban rendszerint a kis, start-up cégek hozzák az igazi újdonságokat és nagyvállalatok biztosítják azok piaci megjelenését. Magyarország a 9. leginkább nyitott gazdaság a világban, exportjának egyötöde magas hozzáadott értékű, high-tech termék. Ez a  mutató Kelet-Közép-Európában szintén a legmagasabb.

Oktatás, oktatás, oktatás. Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a VG konferenciáján háromszor megismételte, hogy az ország felemelkedése szempontjából mindennél előbbre való az oktatás fejlesztése és minősége.
Megítélése szerint az innovációt legeslegjobban a verseny és a tudás tudja motiválni. Számos példát lehet mondani arra, hogy a piaci verseny az elmúlt évtizedekben valóságos csodákat művelt. Ennek, és nem az indirekt állami támogatásnak köszönheti globális karrierjét, piacvezető szerepét a Prezi, LogMeIn, Ustream, Colorfront, Graphisoft. „Egyik sem használt állami támogatást, és ez volt a szerencséje, mert azzal tévútra került volna” – mondta a tekintélyes üzletember.

Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Magyarországon egyáltalán nem új jelenség az innováció. Utalt a taxi szolgáltatások 80-as években lezajlott reformjára, vagy hogy csodájára jártak Ausztráliában és Amerikában, amikor az OTP Banktól sms-t kapott arról, hogy mennyit fizetett a hitelkártyájával.

„Persze, a piac nem old meg mindent” – ismerte el Bojár Gábor. Szükség van az állam, okos, innovatív szabályozására is, hiszen a piaci erőfölény, a vevők kiszolgáltatottsága stb. meg tudja ölni az innovációt.

Nem nagyobb visszaélés az innovációs járulékkal, mint más adókedvezményekkel – állapította meg a tanácskozáson Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) illetékes igazgatója. Elmondta, hogy az adóhatóság részére készített szakvélemények egyharmadát tették ki a NAV által vizsgált ügyeknek.

A kormány döntése értelmében az SZTNH 2012. február elsejétől végzi a vállalkozásoknál zajló kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítését, vagy az érintett cégek, vagy a NAV kérelmére.

„A szellemi tulajdon védelme kulcskérdés az innováció szempontjából, ennek, de a jogkövető magatartásnak és a stratégiai gondolkodásnak sincs még meg a megfelelő kultúrája Magyarországon” – jegyezte meg Bogsch Erik, a Richter Gedeon Gyógyszergyár vezérigazgatója. „Azok az országok a sikeresek, amelyek hosszú távon tudnak gondolkozni, fontos a konszenzus az innovációs politikánál” – hangsúlyozta a konferencia második felében tartott kerekasztal-beszélgetésen a Richter vezetője.

Mindenképpen pozitívum az 1,8 százalékos GDP-arányos K+F+I ráfordítás, de a legfontosabb, hogy a pénz miként költjük el. Bogsch Erik szerint ha egy-egy fejlesztésre szánt forrás nem éri el a kritikus tömeget, akkor az kidobott pénz. Nagy szükség van semleges szakértőkre a stratégiai fejlesztések kiválasztásához. Emlékeztetett arra, hogy a gyógyszeripar költi a legtöbbet kutatás-fejlesztésre, és a legtöbb kutatót foglalkoztatja Magyarországon. Ugyanakkor mind a politikusokat, mind a vállalkozásokat óvta a túlzott illúzióktól, hogy ez az ország innovációs világhatalom lenne vagy lehetne. Nagy problémának minősítette azt is, hogy nem lehet mindig megtenni az innovációs lánc minden lépését, vagy hogy nem gondoskodnak az új termék megfelelő védelméről. Az oktatás szerinte is állami feladat. Ott kellene áttörést elérni. Az ázsiaiak ezt tették, a kínaiakra már nem lehet azt mondani, hogy nem innovatívak

Bogsch Erik szerint minden cégcsoportnál a központ meghatározó, a kutatás-fejlesztés és innováció ott dől el. A válság hatására mindegyik igyekszik a központokat életben tartani, ezért Indiából, Kínából a kihelyezett termelés egy részét hazahozzák.

A Legrand csoport éves árbevételéből 4,5 százalékot, magyarországi vállalatánál 1,3 százalékot fordít K+F+I-re. Károlyi László, a Legrand Hungary vezérigazgatója elmondta, hogy a számok azért különböznek, mert a cégcsoportnál most stratégiai irányváltás zajlik, az itteni cég már a bevált tevékenységét folytatja. Benchmark, még vevőbarátabbaknak kell lenni, viszont a nyereség csökken, csődveszély. Ritkán pályáznak – ötévente talán egyszer, a cégcsoport nem ennek alapján dönt a fejlesztésről. Úgy ítélte meg, hogy egy multinacionális vállalatnál könnyebb a K+F+I finanszírozása, ám azt már nehéz kiharcolni, hogy itt is maradjon Magyarországon a megvalósítás. Ha jók a szabályozók, ott teremtenek forrást, ahol szükség van rá. Károlyi László szerint még mindig nagyon nehezen bővül az a vállalkozói kör, aki vállalja az innováció nehézségeit.

Magyarországnak szüksége lenne egy országstratégiára, hogy húsz évre előre tudja, merre tart, mert különben elaprózódnak az erőforrások – szögezte le Ablonczy Balázs, a SAP Hungary vezérigazgatója a kerekasztal-beszélgetésen. Utalt az infokommunikációs technológia jelentőségére. „Ez a legtöbb innovációt hozó ágazat, s más szektorok innovációját is meg tudja alapozni” – tette hozzá. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a Magyarországon született innovatív ötletek nem mindig itt hasznosulnak, ezzel összefüggésben az üzleti környezet, az állam, a társadalom hozzáállásán még javítani kell. Emlékeztetett az üvegbeton találmány sorsára, a magyar feltaláló csak hatalmas harc árán tudta megvédeni attól a német vállalkozástól, amely rá akarta tenni a kezét. Ugyanakkor sok feltaláló lehet, akinek nem sikerült megvédeni ötletét. Ablonczy Balázs informatikában, műszaki fejlesztésben tartja a legversenyképesebbnek Magyarországot. Ezzel magyarázható, hogy a SAP 13 országban található fejlesztő központja közül az egyik Magyarországon működik.

„Kutya nehéz befektetni megfelelő projektbe” – fakadt ki Zsembery Levente, a Biggeorge’s-NV Equity vezérigazgatója egy résztvevő provokatív kérdésére válaszolva. Utalt arra, hogy  18 kockázati tőkebefektető társaság verseng a lehetőségekért. „Itt Magyarországon gazellákra lövünk, s nem tudom megmondani, hogy hány esetben tudjuk sikerre vinni a céltársaságot. További érdeklődésre a szexi lehetőségek közé sorolta a biológiát, amiből pénz tudnak csinálni.

„Egy maratoni verseny közepén tartunk most, 3-5-6 éves üzleti tervnek a megvalósítására szövetkezünk minden céltársasággal” – jellemezte a kockázati tőkepiacot Molnár András, a PortfoLion igazgatója. Nagy kihívást jelent számukra, hogy a piaci realitásokhoz folyamatosan hozzá igazítsák az üzleti terveket. A tapasztalatuk az, hogy sokkal szívesebben vállalják a cégek a kockázati tőkealapokkal való együttműködést, mint hogy egyedül küzdjenek a piacon.

„Szoftver, szolgáltatások, biotechnológia egyenlő arányban oszlik meg a befektetéseink között” – összegezte kockázati tőkepiaci tapasztalataikat  Bruckner Zoltán, a Primus Capital befektetési igazgatója. Véleménye szerint a technológiafejlesztésben jók igazán a magyar vállalkozások, de egyáltalán nem jók a marketingben, a versenytárselemzésben és az értékesítésben. Arra biztatta a VG-konferencia résztvevőit, hogy ne féljenek külföldieket alkalmazni a cégben, mert ezzel a nyitással elindulnak a globális piac felé. Ez azért fontos, mert egy-egy projekt második életszakaszában érdemes társbefektetőt bevonni, például az USA-ból vagy Európából.