BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hogy nő a foglalkoztatás?

56 ezerrel többen dolgoztak idén május–júliusban, mint egy évvel korábban, ráadásul a növekedésnek csak kisebb részét, 36 százalékát adja a közfoglalkoztatás felfutása. A 36 ezer fős nem-közmunkás plusz a közszolgáltatásokból, piaci szolgáltatásokból, és részben a feldolgozóiparól adódhat

56 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma egy év alatt, ám az adatok javulása mögött csak részben áll a közfoglalkoztatás kiterjesztése. Míg tavaly május–júliusban 131 ezer közmunkás dolgozott, idén ebben az időszakban már 151 ezren voltak. A tavaly óta megfigyelhető 56 ezer fős növekedésből tehát jelentős részt, mintegy 20 ezer főt ad a közmunka a KSH adatai szerint, a növekmény döntő részét, 64 százalékát azonban nem a közfoglalkoztatottak jelentik. Az egy év óta megfigyelhető 36 ezer fős nem-közmunkás növekedés döntően a közszolgáltatások és a piaci szolgáltatások szektorában jelent meg, kismértékben nőtt azonban a feldolgozóiparban és valamennyit az építőiparban foglalkoztatottak száma is.

A foglalkoztatottak száma idén május–júliusban megközelítette a 2003-as csúcsot, a foglalkoztatottsági ráta, azaz a munkaképes korú népességhez viszonyított foglalkoztatotti létszám pedig rekordot döntött ebben az időszakban – derül ki a KSH által tegnap közölt adatokból. Az adatsor szerint 2013. május–júliusban 3 millió 964 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma. Ez 1,4 százalékkal, vagyis 56 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Közülük 3 millió 931 ezer fő volt 15–64 éves, ami 61 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ebben a korosztályban 58,7 százalékos foglalkoztatotti arányt mért a KSH a vizsgált időszakban, amely 1,1 százalékos éves növekedésnek felel meg.

„A közfoglalkoztatás lényegében a segélyezés egy formája lett a kormányzat kezében, amelyért nettó 49 ezer forint jár, ha valaki nyolcórás munkarendben dolgozik, ám a legtöbb közmunkás csak hatórás munkához jut” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kordás László.

A Közmunkás Szakszervezet főtitkára lapunknak hozzátette: nehezíti a közfoglalkoztatásban résztvevők helyzetét, hogy átlagosan csak három hónapig kapnak munkát, ennél csak nagyon kevesen rendelkeznek hosszabb szerződéssel. „A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege havi 22 800 forint, ezt is csak akkor kaphatja meg valaki, ha 30 napnyi munkát igazol, amely bármi, akár ingyenes, önkéntes munka is lehet. A tipikus közmunkás tehát havi 22 800 forintból él az év legnagyobb részében, majd három hónapig legjobb esetben is csak 49 ezer forintot kap, utána pedig újra csak 22 800 forintot” – jelentette ki Kordás, aki rámutatott: 6 órás munkarendben a nettó csak 37 ezer forint. Egy átlagos közmunkás – aki három hónapig vesz részt a programban – éves jövedelme tehát még nyolcórás munkarend esetén is csak alig haladja meg a 350 ezer forintot.

Az állástalanok fele egy éve nem talál munkát

A május és július közt eltelt időszakban a 15–74 éves népességből 446 ezren voltak munkanélküliek, 13 ezer fővel kevesebben, mint 2012 azonos időszakában, így a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 10,1 százalékra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek 19,5 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, ebben a korcsoportban még mindig rendkívül magas, 27,8 százalékos a munkanélküliségi ráta, igaz 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Nem csökkent azonban a munkakereséssel töltött időszak, a munkanélküliség átlagos időtartama továbbra 18 hónap volt. A munkanélküliek 50,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.