Idősebbek is újrakezdhetik?

Az utóbbi másfél évben 2013 augusztus 31-ig 6,481 milliárd forintot fordítottak a munkaügyi központok az 50 éven felüliek képzésre, foglakoztatásának támogatására, az egy főre jutó fajlagos költség 965 ezer forint volt – közölte a parlament honlapján Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára. A kormányzatot írásban az MSZP-s Mesterházy Attila és Gúr Nándor kérdezte arról, hogy „a 45-55 évet betöltöttek munkaerőpiaci helyzetének javítására milyen munkaerőpiaci programokat indított a kormányzat?”

Cséfalvay kiemelte: a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében havonta átlagosan 345 ezer munkavállaló esetében adókedvezményekkel segítik az 55 év feletti foglalkoztatottak számának emelkedését. 2013-tól valamennyi 55 év feletti munkavállaló bruttó bére után – 100 ezer forintig – a munkáltatói teher (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 28,5 helyett 14 százalék. Az idősebbek foglalkoztatására szervezett TÁMOP programokban résztvevők negyede (23,6 ezer fő) a 45 év felettiek köréből került ki. Közöttük 17 ezer fő volt az 50 éven felüli, s a program során negyedük állt még alkalmazásban, vagy volt vállalkozó 180 nap után is. A 45 éven felülieknél ez arány 58 százalék volt.

„A 45 és 55 év közötti korosztály foglalkoztatásában nem állunk rosszul európai összehasonlításban” – mondta lapunknak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Pataky Péter szerint a 60 év felettiek esetében sok olyan nő is van, akik már 55 évesen elmehettek nyugdíjba, így igen magas az inaktívak aránya közöttük. Az MSZOSZ elnöke szerint azokkal van súlyos gond, akik 4-5-6 évvel vannak a nyugdíj előtt, ha elveszítik a munkájukat, nem tudják visszasegíteni őket a munkaerőpiacra.

„Egy olyan intézményt, foglalkoztatáspolitikai eszközt kellene bevezetni, ami tulajdonképpen a megszűntetett korengedményes nyugdíjnak felel meg” – hangoztatta az MSZOSZ elnöke. Pataky Péter szerint így nem maradnának sokan ellátás nélkül, a központi büdzsének sem kerülne pénzébe, mivel ezt a munkaadók előre kifizetnék, esetleg kisebb mértékben ehhez a munkavállalók is hozzájárulnának. Pataky annak semmi értelmét nem látja, hogy az idősebbeket álképzésekre küldjék, amelyek hatásáról nincsen elégséges adat.

Az MSZOSZ elnöke szerint az 55 év felettiek foglalkoztatása után jár járulékkedvezmény a költségvetésnek kiadás, mintegy 30 milliárd feletti összeggel, új munkahelyeket nem teremtett, azok után veszik igénybe, akiket eleve foglalkoztattak.

„Támogatjuk, hogy a kormányzat jelentős járulékkedvezményt ad a munkáltatóknak, akik a nyugdíj előtt állókat foglalkoztatnak” – mondta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc arra emlékeztetett, hogy ezt a védett korosztályt csak nagyon indokolt esetben szabad elbocsátani a jogszabályok alapján, de erre könnyű találni jogi lehetőséget. „A jelenlegi hitelezési és beruházási pangási időszakban még nehezebb a szakképzetlen idősek számára az elhelyezkedés” – hangsúlyozta Dávid.

A VOSZ szerint fel kellene mérni, hogy az idősebbek elhelyezkedését segítő pénzek mennyire voltak hatékonyak, mennyire jelentettek tartós elhelyezkedést, vagy mennyien voltak közülük közmunkára vezényelve. Kiemelte: az 1953 és 1956 között születettek esetét nehezíti, hogy ők a Ratkó-korszak gyermekei, amikor is a legmagasabb volt a népszaporulat.

Az álláskeresők több mint harmada 45 év feletti

2013 nyarán a regisztrált álláskeresők 37 százaléka volt 45 év feletti, 26 százaléka 50 éven felüli. A KSH szerint a 45-55 év közötti korcsoport foglalkoztatási rátája évi 1,1 százalékot emelkedve 2013. II. negyedévében 77,1 százalék volt. A 45-55 évesek munkanélküliségi rátája az idei II. negyedévében 8,3 százalék volt. A KSH legutóbbi adatai szerint az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája fél százalékkal 7,7 százalékra nőtt egy év alatt, foglalkoztatottságuk 1,2 százalékkal 39 százalékra nőtt.