Térkép az ember alkotta földrengésről

Világszerte nő az aggodalom azokkal a földrengésekkel kapcsolatban, amelyeket az ember vált ki. Bár már évtizedek óta kapcsolatot feltételeznek az ipari aktivitás és a földmozgások között, az ilyen események csak a közelmúltban, a palagáztermelés (a nem hagyományos gáztermelés egyik formája) észak-amerikai amerikai felfutásával szaporodtak meg. E gáz kinyeréséhez ugyanis nagy nyomású vízzel repesztik szét a gázt rejtő szerkezeteket, e kis robbantások alkalmával pedig olyan helyeken is földrengéseket jeleztek, ahol az korábban nem volt jellemző, vagy, ahol eredetileg is voltak földrengések, ott a gyakoriságuk megszaporodott. Az ok-okozati összefüggést ma is sokan vitatják, de a kutatókban erősödik a gyanú, hogy mégis ez a helyzet.

Az U.S. Geological Survey (USGS) – földtani, vízügyi és biológiai kockázati térképeket készítő ügynökség – kezdetben elzárkózott attól, hogy a nagy földrengések kockázatát feltüntető térképein az emberhez köthető, felszín alatti mozgásokat is szerepeltesse. Az ilyen térképek adatai befolyásolják az épületekre, hidakra, utakra vonatkozó építési szabályokat, de még a biztosítási tarifákat is. Most mégis úgy döntött az USGS, hogy jövőre összeállít egy olyan térképet is, amely kizárólag az úgynevezett indukált rengések lehetséges helyszíneit mutatja, írja a Natural Gas Europe. A szervezet előzetes, globális térképén Magyarország nem szerepel veszélyzónaként. A hozzánk egyik legközelebbi jelet „egyéb” megnevezéssel Lengyelországra rajzolták, a rezevoár, a geotermikus tevékenység, az olaj- és gázipari aktivitás földrengéses kockázatai pedig a tőlünk délebbre, illetve a nyugatabbra lévő országokban fenyegetnek.

A térképet a 2013-ban bejegyzett adatok alapján állítják majd össze, ami önmagában nagy szakmai vitát válthat ki Bill Leith, az USGS vezető tanácsadója szerint, a hagyományos kockázati térképek ugyanis 50 év, vagy még hosszabb idő tapasztalatait összegzik. Vitát válthat ki az is, hogy az ember által okozott földrengések sokkal rövidebb idejűek, és azonnal meg is szűnnek, amint leáll az őket kiváltó tevékenység.

Ettől azonban veszélyesek. 2011 novemberében két ember megsérült és 14 lakásban károk keletkeztek Oklahoma város közelében, az USGS kutatói szerint egy mélyen a felszín alá injektált használt víz miatt. Az ilyen víz mennyisége jelentősen megnőtt az említett palagáz termelésének megindulása óta, ráadásul sokkal több használt víz is keletkezik, amit szintén vissza kell juttatni a földbe.

Az emberi tevékenység és a földrengések közötti kapcsolatot mutatja az USGS kutatói szerint az is, hogy azóta nőtt meg a földrengések száma az USA középső részein, amióta ugyanott megszaporodtak a fúrások, a vizes repesztések, a folyadék injektálások és a használt víz visszajuttatások. E trend középpontjában az említett Oklahoma áll. 2009-től mostanáig ott történt az ország egészében kimutatott földrengések 10 százaléka, az állam középső részét 2013 októberében az USGS a szeizmikus események centrumává minősítette, az állami biztosítótársaság pedig földrengéskárokra való biztosítás kötésére biztatta a lakosokat. Texasban, ahol valószínűleg a legtöbb víz injektáló kút működik, 2000 és 2008 között 18, hármasnál erősebb földrengés volt. 2013-ban egyedül 16. Az USGS és más kutatók az indukált rengés szempontjából veszélyes államnak minősítették Arkansast, Coloradót és Ohiót is.

Ám a történet sokkal régebbi. A víz visszapréselésével magyarázták a Denver közelében lévő Rocky Mountain Arsenalban (1992-ben bezárt vegyifegyver gyártó központban) az 1960-as években történt földmozgásokat is. Mindig akkor volt rengés, amikor a központ területén mérgező anyaggal vegyített vizet préseltek a földbe, a hulladékártalmatlanításaként. A tevékenységet éppen a földmozgások miatt állították le 1966-ban.