Több száz falu iskola nélkül

„Mindenkit megnyugtathatok, semmiféle veszély nem fenyegeti kisiskolákat” – hangoztatta a GyőrMoson-Sopron megyei Veszprémharsányban a köznevelésért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa szerint azzal, hogy átvállalta a kistelepüléseken a köznevelési intézmények fenntartását és működtetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) az önkormányzatoktól, nemcsak az iskolák jövőjéről gondoskodott, hanem a falvak megmaradásához is segítséget nyújtott. Hangsúlyozta: a köznevelési törvény átalakításnak is az egyik célja az esélyegyenlőség megteremtése volt.

Minden településen, ahol legalább nyolc gyerek van, az alsó tagozatnak és az óvodának működnie kell. Az alsó tagozaton lehetőség van az osztályok összevonására, a felsőn nincs. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság szerint több mint 800 olyan iskola van, amelynek „létét 2010 előtt az alacsony tanulói létszám miatt állandó bizonytalanság, a nyugodt tanítás feltételeinek hiánya jellemezte”. Kisiskolának a 100 vagy 150-200 fő alatti intézményeket tartják. Az előző tanévben a 3000 lélekszám alatti településeken 1252  iskola volt.

„Megvan az esélye, lehetősége annak, hogy az iskolák állami fenntartásba vételével nagyobb biztonságba kerüljenek a falusi kisiskolák, de ezt tényként kimondani még nem lehet” – mondta lapunk érdeklődésére a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért emlékeztetett: az önkormányzatok döntő többsége úgy élte meg az állami kézbevételt, hogy megszabadultak az iskolák gondjaitól, s nem kell rájuk a büdzséjükből pénzt áldozni. Szerinte az állami fenntartás jó lehetőség is lehet a kisiskoláknak, de még idő kell az új rendszer gördülékenyebbé válásához.
Szabó szerint volt olyan település, ahol a szülők és a pedagógusok között a tanév előtt még „pestisjárványként” terjedt, hogy az állam fokozatosan bezárja az iskolát. Így a faluban nem tudtak első és ötödik osztályt indítani, a szülők egy nagyobb településen íratták be a gyerekeiket.

Elmondta, hogy jelenleg a települések 45 százalékában van 8 osztályos képzés. A 2800 falu 15 százalékában legfeljebb 7 osztályos képzés van, azaz nincs meg a 8 évfolyam. A kistelepülések 40 százalékában, több mint ezer faluban egyáltalán nincs oktatás. Szabó úgy vélte: a helyi közösségeknek érdemes lenne szerepet adni, hogy esetleg valamilyen saját hozzájárulással, akár a költségek 40-50 százalékával iskolát működtethessenek, ha van erre szándék, amit az államnak kutya kötelessége lenne segíteni.

"A mai magyar köznevelési rendszer legnagyobb problémája a szegregáltság” – hangoztatta korábban Pokorni Zoltán. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint törvényi szabályozókkal nem lehet rávenni a középosztályt arra, hogy gyermekeit a kevésbé motivált iskolákban tartsa, inkább elviszik a nagyobb települések jobb iskoláiba őket, akár más lakcímre is bejelentve őket. „A kormányzat 1-2 év múlva rájön, hogy az oktatásba 150-160 milliárd forint pluszpénzt be kell tolni a vidéki iskolák fejlesztésére, s nem lehet ezt a forrást a jelenleg jól működő iskolák terhére elvonni” – hangsúlyozta Pokorni.

Kevés település tudta újranyitni iskoláját
Tavaly öt önkormányzat jelezte (Hajdú-Biharban Gáborján, Békésben Medgyesbodzás, Szabolcs-Szatmár-Beregben Nyírderzs, Fejérben Mezőkomárom és Vas megyében Nárai), hogy működtetné korábban bezárt iskoláját.

2011-ben egy 300 milliós keretösszegű pályázatot írtak ki erre a célra, mely révén korábban 4 település (Győr-Moson-Sopronban Lipót, Baranyában Siklósnagyfalu, Vasban Pecöl, a Szabolcs-Szatmár-Beregben Érpatak) nyitotta meg újra iskoláját, ekkor még nekik kellett vállalni a működtetést.

Az Emmi szerint a kormányváltás előtt 163 kisiskolát zártak be.