Kevesebben járnak főiskolára és egyetemre Magyarországon

Az általános iskolai tanulmányait a 2013/2014-es tanévben 748 ezer fő kezdte meg. Az előző tanévhez hasonlítva a tanulói létszám a nappali oktatásban 0,6 százalékkal magasabb, ami 4,8 ezer fős növekedést jelent. Az első évfolyamosok száma – a már említett jogszabályi változások következtében – az előző évekhez képest és az átlaghoz viszonyítva is jelentősen, 6,9 százalékkal emelkedett, és korosztályi összetétele is módosult.

A statisztikai hivatal jelentése szerint az általános iskolát kezdő 6 évesek száma 26,8 százalékkal magasabb, részarányuk pedig 23,1 százalékról 27,4 százalékra nőtt. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakulásának hatása a magasabb osztályokban érzékelhető, így pl. az 5–8. évfolyamra 0,8 százalékkal járnak kevesebben, mint az előző tanévben.

A köznevelési törvény előírása szerint az általános iskolákban délután 4-ig kötelező a gyermekeknek benntartózkodni. Ebből is adódik, hogy a napközi otthonos ellátásban, illetve az étkeztetésben részesülők aránya az előző évekhez képest nagyobb mértékben emelkedett. Míg az alsó tagozatosok közül 83 százalék napközis, a felsősöknél 15 százalék, ami összességében a tanulók 51 százalékát teszi ki, a tavalyinál 3,3 százalékponttal többet. Legalább napi egyszeri étkeztetést a tanulók 77 százalékának biztosítanak az egy évvel ezelőtti 74 százalékkal szemben.

Az általános iskolákban dolgozó pedagógusok száma a diákokénál jobban, 2,6 százalékkal bővült, így a közel 74 ezer tanárra fejenként kevesebb tanuló jut. Ugyanakkor az ellátandó órák száma, beleértve a kötelező délutáni foglalkozásokat is, több, mint egy évvel korábban.

Az általános iskolákba ugyanannyi – 52 ezer sajátos nevelési igényű (SNI-) – gyermek jár, mint az elmúlt tanévben, és lényegében sem a régiók, sem a nemek szerinti eloszlás nem változott. Arányuk továbbra is a Dél-Alföldön a legmagasabb (11 százalék) és az Észak-Alföldön a legalacsonyabb (5,1 százalék). Az általános iskolába járó fiúk 8,8, míg a lányok 4,9 százaléka sorolható az SNI-s kategóriába. Az általános tantervű osztályokban integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma a 2013/2014-es tanévben 35 ezer fő, ami az előző tanévinél magasabb, közel 67 százalék.

A 8. évfolyamot sikeresen befejezettek száma 2013-ban alig több mint 91 ezer, 4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A végzettek közül néhány száz fő kivételével gyakorlatilag mindenki továbbtanul.

Az ún. korai iskolaelhagyók arányának európai szinten 10 százalék alá való csökkentése az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése. Magyarországon a mutató értéke 11,8 százalék, ami kedvezőtlenebb a tavalyinál, nemek és régiók szerinti erős szóródást mutat. A leszakadók aránya a nők körében a korábbi évekhez hasonlóan lényegesen alacsonyabb (11,1 százalék), mint a férfiaknál (12,5 százalék). A régiók között még nagyobbak és egyre növekvőek a különbségek. Észak-Magyarországon a legmagasabb a korai iskolaelhagyók aránya, 18,8 százalék, Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, 7,7 százalék. Az eltérés tehát 11,1 százalékpont, ami jelentősen meghaladja a tavalyi (8,2 százalékpontos) értéket.

A 2013/2014-es tanévben a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésein 502 ezer fő vesz részt, 38 ezerrel – 7 százalékkal – kevesebb, mint egy évvel korábban. A legkevésbé változatlanul a gimnáziumi tanulók száma csökkent, 2,2 százalékkal, a szakiskolásoké pedig a legjobban, 10,4 százalékkal. (Ez utóbbi létszámcsökkenés elsősorban a képzési idő rövidülésével függ össze.) Ebből adódóan a középfokú oktatásban tanulók között tovább nőtt a gimnazisták aránya – 35,1 százalékról 36,9 százalékra –, és alacsonyabb lett a szakiskolákban, szakközépiskolákban tanulóké. A korábbi évekhez hasonlóan mindkét nemnél a jelentős többség az érettségit adó képzésekre jár, a leányok 83 százalékos aránya több mint 10 százalékponttal magasabb a fiúkénál. Az egyes iskolatípusokban eltérő a nemek szerinti összetétel: a gimnáziumokban a tanulók nagyobb része, 57 százaléka leány, a szakiskolákban viszont 63 százalékos részesedésükkel a fiúk vannak túlsúlyban. A szakközépiskolákban viszonylag kiegyenlített a nemek szerinti eloszlás.

2013-ban 75 ezren – az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal kevesebben – jelentkeztek nappali felsőfokú alap- és mesterképzésre. Ismét a műszaki képzéseket jelölték meg a legtöbben első helyen (18 százalék), ezt követték a tavalyi évben növekvő népszerűségű gazdaságtudományi (17 százalék) és a csökkenő részesedésű bölcsészettudományi programok (10 százalék).

A felvett hallgatók száma – mintegy 4,4 ezer fővel – csökkent, de kisebb mértékben, mint az elsőhelyes jelentkezőké, ennek következtében a felvettek és az első helyre jelentkezettek aránya 2013-ban közel 76 százalékra emelkedett (alapképzésben 78, mesterképzésben 70 százalék) az előző évi 73 százalékkal szemben. A legmagasabb, 86 százalék a felvettek és az első helyre jelentkezettek aránya a természettudományi képzéseket választók körében, de ettől nem sokkal, kevesebb mint 2 százalékponttal maradnak el a mezőgazdasági és társadalomtudományi területre jelentkezők. Továbbra is a művészeti szakokra legnehezebb a bekerülés, a felvettek aránya – az emelkedő tendencia ellenére is csak – 44 százalék.

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein tanulók száma a 2013/2014-es tanévben 224 ezer fő, az előző tanévhez képest 10 ezerrel kevesebb. 208 ezren (93 százalék) alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesznek részt, közel 9 ezren felsőoktatási szakképzésben, 5,5 ezren doktori képzésben, szakirányú továbbképzésben mindössze 250-en folytatják tanulmányaikat. A kifutó egyetemi, főiskolai programokon már csak 1,5 ezer fő – a hallgatók 0,7 százaléka – tanul.

Világgazdaság Online-->