BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parlament: így szanálná a kormány a bankokat

Rendkívüli üléssel folytatja a munkát a parlament. Ez persze csak nevében rendkívüli: alapesetben június 15-ig le kellett volna zárni a tavaszi ülésszakot, de a választások évében természetes, hogy kicsúsznak ebből a határidőből a kampány alatti szünet miatt.

Ma egyetlen törvényről szavaztak volna, de végül a Fidesz javaslatára azt is levették a napirendről: a Magyarország és Kuvait közti megállapodásról, amely a diplomata útlevelek kiadását rendezi. Így az egyetlen szavazás Szabó Timea mentelmi ügye volt, a függetlenek közt ülő PM-es képviselőt a Pető Intézet pénzügyi vezetője jelentette fel rágalmazásért. A többség úgy döntött, nem függeszti fel a mentelmi jogot. Az igazán fontos törvényjavaslatok tárgyalása csak ezek, valamint az interpellációs kör után kezdődik. Több vita is megindul ma, szavazásig még nem jutnak el ezeknél.

Elsőként jöhet a kormányzati szerkezetátalakítással kapcsolatos törvény - ennek a vitája késő délután ért véget. Ez az javaslat, amelyben pontosan rendezik, melyik minisztériumnak mi a részletes feladata, amely változik az előző ciklushoz képest. A legfontosabb változás az, hogy Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszterként az eddiginél jóval nagyobb hatáskört kap, szinte minden területről kerül át hatáskör és persze pénzosztás lehetősége a Miniszterelnökséghez. Ezt, és az ehhez hasonló feladatkör-módosításokat vezeti át a javaslat több tucatnyi törvényen.

A kormánypárti felszólalók a hatékonyságról beszéltek, valamint arról, hogy így sikeresebben lehet kezelni az ügymenetet. Az ellenzékiek Lázár János túlhatalmát kritizálták - ahogy az LMP-s Szél Bernadett fogalmazott: a valódi döntéseket meghozó Lázár mögött csak zombi minisztériumok maradnak. Lázár fogja vezetni ráadásul a közbeszerzések elbírálását is. Sőt, az LMP-s képviselő azt is kiszúrta az indítványban: kivételesen akkor is adható lesz támogatás egy cégnek, ha éppen nem átlátható. Répássy Róbert államtitkár azt válaszolta a kritikákra: így még jobban átlátható lesz a rendszer, egy miniszter tudja majd ugyanannak az ügynek számos aspektusát vizsgálni, ráadásul az ellenzék is jobban ellenőrizheti majd a munkát.

Az MSZP-s Tóth Bertalan arról interpellált: miért juthatnak állami pénzekhez offshore hátterű cégek. Fónagy János azt válaszolta rá: “az offshore cég bejegyzésének oka lehet nem az adókimentés, hanem az, hogy egyszerűsítsék az ügyintézést. meg kell különböztetni tehát az offshore cégeket azoktól, amelyek offshore paradicsomban létesültek.”

A jobbikos Volner János a paksi hitelről tett fel interpellációt, ő arról beszélt, hogy a magyar bankokban álló betétekből finanszírozná az erőművet, így nem az oroszoktól kéne hitelt felvenni. Tállai András államtitkár szerint kedvezőbb hitelt nem találhattunk volna annál, amit az oroszok kínáltak.

Hova folyik el az EU-pénz? - tette fel a kérdést az LMP-s Schmuck Erzsébet. Lázár János a válaszában arról beszélt: több programnál vagy 15 százaléka a kiadásoknak projektmenedzsmentre folyik el, ő ezzel a gyakorlattal szakítana.

A Jobbikból Z. Kárpát Dániel a devizahitelesekről interpellált. Szerinte a kormány csak halogatja a megoldást. Neki is Tállai András válaszolt, azt mondta, ingyen ebéd nincs, de a túlzott nyerészkedésnek sincs helye.

Végül az MSZP-ből Bangóné Borbély Ildikó a gyermekéhezést választotta témának: szerinte a kormány semmit nem tesz, hogy azoknak a gyerekeknek, akik az iskolában máskor kapnának enni, valami ennivalójuk legyen a nyári szünetben is. A sablonos kérdésre sablonos válasz érkezett: Rétvári Bence hosszasan beszélt arról, hogy a szocialistáknak csak kampányidőszakban fontos ez a téma.

Ezután két pénzügyi tárgyú törvényjavaslat is jön: a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről, majd az "egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról" címet viselő törvényjavaslatról vitáznak ma. Az új törvénnyel előírná az MNB-nek, hogy mit kell tenni, ha úgy látják, hogy egy bank csőd felé tart.

Orbán Gábor államtitkár arról beszélt vitaindítójában: a közbeszédben a szanálás szó valami végzetesen rosszat jelent, pedig valójában csak az újraindítás lehetőségéről szól. Fontos szerinte meghatározni, hogy milyen intézkedésekkel lehet szanálni egy bankot. A kiinduló pont az, hogy az MNB dönt, melyik banknál jöhet a szanálás. Négy lehetséges szanálási eszközt említ a törvényjavaslat, azzal együtt, hogy az eszközelkülönítés csak egy másik eszközzel együtt alkalmazható. Az elsődlegesen alkalmazható intézkedés a vagyonértékesítés lenne - mondta el az államtitkár. Ha erre nincs mód, akkor eszközelkülönítés vagy hitelezői feltőkésítés jöhet. Fontos az is, hogy veszteség ne keletkezzen a kisbefektetőknél - tette hozzá.

Végül megkezdődik a szerencsejátékról szóló törvénymódosító javaslat általános vitája, amely szintén a Szerencsejáték Zrt. riválisait részesíti előnyben.

Az állami vállalat jelenleg monopóliumot élvez a sorsolásos játékok terén, a törvénymódosítás szerint pedig a jövőben а távszerencsejáték szervezők online sportfogadás, kaszinó és kártyajáték mellett online sorsolásos játék szervezésével is foglalkozhatnának. Az indoklás szerint egyszűren csak „célszerű” a cégek számára a sorsolásos játék szervezését is lehetővé tenni. Ilyen távszerencsejáték szervező pedig külföldi és hazai székhelyű cég is lehetne.

A magyarországi cégalapítás kötelezettsége ugyanis távol tartaná a résztvevők legális piacra lépését, ami fenntartaná a jelenlegi bizonytalan jogi helyzetet, illetve jelentősen szűkítené a piaci versenyt. Próbáltuk elérni Bánki Eriket, de a képviselő tegnap nem ért rá nyilatkozni. Így nem tudtuk tőle megkérdezni, hogy sorsolásos játék alatt számsorsjátékot (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Joker, Kenó, Luxor) vagy egyszerű tombolát ért.

A jobbikos Volner János a paksi hitelről tett fel interpellációt, ő arról beszélt, hogy a magyar bankokban álló betétekből finanszírozná az erőművet, így nem az oroszoktól kéne hitelt felvenni. Tállai András államtitkár szerint kedvezőbb hitelt nem találhattunk volna annál, amit az oroszok kínáltak.

Hova folyik el az EU-pénz? - tette fel a kérdést az LMP-s Schmuck Erzsébet. Lázár János a válaszában arról beszélt: több programnál vagy 15 százaléka a kiadásoknak projektmenedzsmentre folyik el, ő ezzel a gyakorlattal szakítana.

A Jobbikból Z. Kárpát Dániel a devizahitelesekről interpellált. Szerinte a kormány csak halogatja a megoldást. Neki is Tállai András válaszolt, azt mondta, ingyen ebéd nincs, de a túlzott nyerészkedésnek sincs helye.

Végül az MSZP-ből Bangóné Borbély Ildikó a gyermekéhezést választotta témának: szerinte a kormány semmit nem tesz, hogy azoknak a gyerekeknek, akik az iskolában máskor kapnának enni, valami ennivalójuk legyen a nyári szünetben is. A sablonos kérdésre sablonos válasz érkezett: Rétvári Bence hosszasan beszélt arról, hogy a szocialistáknak csak kampányidőszakban fontos ez a téma. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.