Gyurcsányt többen utálják, mint Szálasit

A rendkívül negatív magyar történelemkép rányomja a bélyegét az emlékezetkultúrára. A vizsgálatban résztvevők döntő többsége szerint szinte valamennyi nemzeti ünnep (augusztus 20-át leszámítva) levert szabadságharcokhoz, vérbe fojtott eseményekhez kapcsolódik. Mindemellett a megkérdezettek szerint ezek az ünnepek többnyire politikai színezetűek és az iskolában kötelező jelleget öltenek. Ez a három tényező nem vonzó a fiatalok számára.

A kutatás egyik leglényegesebb eredménye, hogy a fiatalok a magyar történelemben általában nem találják meg azokat a pozitív attitűdöket, amelyek vonzanák őket a történelmi megemlékezésekre, történelmi vagy nemzeti emlékhelyekre - írja az elemzés. Az átlagos magyar fiatal számára jelenleg nem, vagy kevéssé hordoz pozitív üzenetet a magyar történelem, azonosulási pontokat nem, vagy alig találnak, legfeljebb egyes pozitív szereplőket tudnak kiemelni.

A magyar történelmet a megkérdezettek szerint leginkább jellemző szavak közül a „viharos/zivataros” lett az első 9 százalékkal. A „balszerencsés” (7 százalék) végzett a második, a „küzdelmes” (6 százalék) pedig a harmadik helyen, miközben az első pozitív kifejezés, a hazaszeretet/hazafiasság 5 százalékkal a negyedik helyre került.

A pozitív szereplők között Hunyadi Mátyás végzett az élen (42 százalék említette, hármat lehetett megnevezni), akit I. István (38 százalék), Széchenyi István (31 százalék) és Kossuth Lajos (24 százalék) követ. Tőlük messze lemaradva szerepelt a felmérésben Petőfi Sándor, Deák Ferenc, IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, Árpád fejedelem, Horthy Miklós, Hunyadi János és Attila hun király.

A negatív szereplők élmezőnyében Koppány kivételével kizárólag XX. századi személyeket, sőt ma is aktív politikusokat találunk. Itt Rákosi Mátyás végzett az élen 18 százalékkal, őt Kádár János (12 százalék), Gyurcsány Ferenc (12 százalék), Szálasi Ferenc, Horthy Miklós, Orbán Viktor, Koppány, Bajnai Gordon és egyetlen külföldiként Adolf Hitler követi.