Parlament: új szabályokat kapnak a biztosítók

Megborították a szokásos ügymenetet a parlamentben. A képviselők, akik csak gombot nyomogatni akartak bentmaradni az ülésen, tegnap a délután közepén már hazamehettek (bár a többiek még éjjel fél tizenkettőig vitáztak), a szavazásokat ma délelőtt tartották meg.

Az MSZP-s képviselők EU-zászlót vittek be az ülésterembe. Latorcai János, az ülést vezető alelnök azzal utasította rendre őket, hogy ha minden nemzetiségnek a zászlaja bent lenne, akkor ki sem látszanának a zászlóerdő mögül.

Itt az új biztosítási törvény

Ma délután kezdtek el vitázni az új biztosítási törvényről Az új jogszabályra a javaslat indoklása szerint azért van szükség, mert a szektor a jelenlegi, 2003-as keltezésű biztosítási törvény hatályba lépése óta jelentős fejlődésen ment keresztül.

Az új törvényre a biztosítók tőkehelyzetét szabályozó új irányelvek miatt is szükség van. A hitelintézetekre vonatkozó Bázel 2-ként ismert irányelvekhez igazodva az Európai Bizottság 2007-ben beterjesztett egy, a biztosítási szektorra vonatkozó irányelvet, a Szolvencia 2-t. A jelenleg hatályos rendszer, a Szolvencia 1 már három évtizede működik, és szabályai más pénzügyi szektorokkal összevetve elavultnak tekinthetők. A parlament elé beterjesztett törvényjavaslat a Szolvencia 2-t is átülteti a jogrendbe, emellett a hatályos hazai szabályozás egyes elemeit korszerűsíti.

Külön könyvben kaptak helyet a törvényjavaslatban a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályok. A közvetítői szabályozás lényeges változása, hogy a korábban független biztosításközvetítőnek számító többes ügynök a törvény hatálybalépését követően — a tevékenysége jellegéből adódóan — függő biztosításközvetítőnek minősül majd. Azt is szabályozza a törvény, mennyi jutalékot kaphatnak a biztosításközvetítők egy-egy szerződés után.

Nem maradt ki a kitiltási botrány sem

A napirend előtti felszólalások közt előbb meghallgathattuk, hogy a KDNP munkát akar adni mindenkinek a segély helyett, nem pedig a közmunka felé tolná az országot, az csupán egy átmeneti állapot, majd az LMP-s Sallai R. Benedek beszélt a magyar társadalom rossz állapotáról, mire válaszul Tállai András az ország 2010-es csődjéről és az akkori tíz százalékos hiányról beszélt (valójában csőd persze nem volt és ennyire magasan a hiány sem állt.) Egy egészen meglepő napirend előttije is volt az ülésnek: az MSZP-s Varga László és Nagy Istán államtitkár nagy egyetértésben beszéltek a kiskertek jogi szabályozásának problémáiról.

Arra jó félórát kellett várni, hogy ma először szóba kerüljön a kitiltási botrány; a jobbikos Volner János választotta ezt a napirend előttije témájának. A kormány nevében Répássy Róbert azt mondta erre: egy jogállamban elképzelhetetlen ez a vád és az, hogy nincs mód védekezni. A fideszes Németh Szilárd is erről a témáról beszélt, szerinte az amerikai ügyvivő kijelentései nem tűnnek másnak, mint személyes indíttatású politikai nyomásgyakorlási kísérletnek, amellyel olyan nemzetbiztonságilag fontos ügyekről akarják elterelni a figyelmet, mint az MSZP újpesti jelöltjének részvétele egy KGB-s szervezésű 1985-ös képzésen. Ebben a felszólalásban még az is előjött, hogy a nemzetbiztonságot is veszélyezteti, aki alaptalanul vádaskodik, amikor más ország vádol magyarokat. Répássy Róbert is rátett erre egy lapáttal: ő arról beszélt, hogy ki kell derülnie, nem egy blöff-e a korrupciós vád. "A korrupciós bejelentéseket mindig komolyan vette a hatóság" - tette hozzá.

Ezután jöhettek a szavazások, mintegy félórára kellett bemenniük a csak gombot nyomó képviselőknek. Elsőként a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodásról döntöttek, majd szavaztak az Állami Számvevőszék 2013-as beszámolójáról. Ezután jöhetett a nap egyik legfontosabb szavazása: a képviselők elfogadták a 2013-as zárszámadást. Utána következtek az NMHH-percek, előbb a szervezet 2013-as beszámolójára, majd a 2015-ös költségvetésére nyomtak gombot.

Milliárdok a közmédiának

Az MTVA bevételéből 71,6 milliárd forint származik a költségvetésből: a 70,4 milliárd forintot kitevő közszolgálati hozzájárulás 1 százalékkal haladja meg az idei mértékét, a fennmaradó összeg a tévék, rádiók által fizetett médiaszolgáltatási díjakból származik. Bő 5 milliárd forint a kereskedelmi, vagyongazdálkodási tevékenységéből eredő bevétel, idei pénzmaradványából pedig 3,7 milliárd forintot használhat fel jövőre az MTVA.

Médiaszolgáltatás-támogató és vagyonkezelő tevékenységre 61,4 milliárd forint fordítható, kamatfizetésre és egyéb pénzügyi kiadásokra pedig 3,5 milliárd. 

Az alap a bevételekből csaknem 174 millió forintot utal tovább az NMHH Médiatanácsának, további 2,2 milliárd forintot a hivatali szervezetének, 232 millió forintot pedig a Közszolgálati Közalapítványnak.

Közszolgálati műsorok, elsősorban filmek pályázati támogatására 2,7 milliárd forint jut. A Magyar Televízió, a Duna Televízió, valamint a Magyar Rádió Zrt.-nek egyenként 570 millió forintot ad át az MTVA, a Magyar Távirati Iroda Zrt.-hez 700 millió forint kerül. Idén mind a négy zrt. egyenként 500 millió forintban részesült. 

A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány 55 millió forintra számíthat, míg a zenei együtteseket magában foglaló Közszolgálati Kulturális Non-profit Kft. 871 millió forintot kap, mintegy 30 millió forinttal kevesebbet az ideinél.

A médiatanács a csaknem 174 millió forintból a legnagyobb tételt, 82 millió forintot személyi juttatásokra fordítja, további 22 milliót járulékokra, míg csaknem 46 millió forintot költ dologi kiadásokra. 

Szigorúbb lett a Btk.

Ezután a bírósági végrehajtási törvény módosításával folytatták, végül a Btk-t szigorították: ez alapján a gyerekekkel szembeni szexuális bűncselekmények nem évülnek el.

Döntöttek két LMP-s kérésről is: a zöldek azt kérték, hogy vegyék tárgysorozatba a javaslatukat a rendszerváltás utáni politikai szereplők állambiztonsági múltjának vizsgálatáról, valamint a diktatúra állambiztonsági vezetőinek közhivatalokból való kizárásáról, de mindkettőt leszavazta a kormánytöbbség.

Öt vitával folytatják a napot. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvényjavaslat tárgyalását viszonylag gyorsan lezavarták. Ezután zajlott le a jogállási törvények vitája. Répássy Róbert arról beszélt a vitaindítójában: a polgármesterek, alpolgármesterek foglalkoztatási szabályait rendezi a javaslat, több szabály róluk bekerül a köztisztviselőkről szóló törvénybe. Módosulnak az összeférhetetlenségi szabályok is, ezeket összhangba hozzák az önkormányzati és nemzetiségi képviseletről szóló törvények új szabályaival. Az ellenzéki képviselők azt emelték ki: ha a polgármester és a testületi többség nem azonos pártállású, akkor gyakorlatilag szabadon blokkolhatja a testület a polgármester munkáját állandóan újraindított munkajogi fegyelmi eljárásokkal.

Ezután az igazságügyi törvényjavaslat, majd a bányászatra vonatkozó jogszabály módosítása került napirendre. A napot az új biztosítási törvény vitája zárja.