Parlament: ki áll az új trafiktörvények mögött?

A mai parlamenti napot szavazásokkal kezdik a képviselők. Elsőként az NMHH 2013-as beszámolóját fogadták el, majd jöhetett az előző este megtárgyalt, üzletek építéséről szóló törvény szavazása: ez a javaslat teszi kötelezővé a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek építésénél, hogy a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal adja ki az engedélyt. Utána megszavazták azt a javaslatot, amellyel bezárással fenyegetik a két évig veszteséges üzleteket. Ugyancsak 2018-tól betiltották a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva.

Ezek után fogadták el a 2015-ös költségvetés összegző módosító javaslatait. Az ellenzéki javaslatok nem mentek át, a kormánypártiak közül pedig egyet sem kértek ki külön szavazásra. Így minimálisan, 198 millió forinttal csökken a jövő évi hiány, miközben egy technikai módosítás miatt nagyot zuhan a bevételi és kiadási főösszeg. (A 67 milliárd feletti csökkenésből 56 milliárdot magyaráz, hogy nem kell tranzakciós illetéket fizetni az állampapírok után, ami a kiadási és a bevételi oldalon is kiesés). Valójában – mint arról korábban beszámoltunk – sokminden megváltozik, hiszen átvezetik a büdzsén az adókiesések hatását (nem lesz internetadó és nem szigorodik a cafeteria), elkönyvelik az azóta feltalált új terhekből származó bevételeket (cigiadó és Tesco-Adó), és kicsit megnövelik a bérek utáni terhekből várt bevételi összegeket is. Ezzel együtt is szükség volt azonban arra, hogy a hiánycél megtarttása érdekében a tartalékot felezzék, de találtak még pluszforrást is: az MVM tőkeemelésének csökkentésével, és az Eximbank jövőre tervezett feltőkésítésének előrehozásával 50 milliárd forint maradt meg, amelyet most osztottak szét.

Végül szavaztak a biztosítókról szóló törvény módosítóiról és a végleges törvényszövegről. Ezután döntenek arról, hogy az előző nap megtárgyalt három ellenzéki javaslatot tárgysorozatba veszik-e. Az LMP azt kérte, hogy a vagyonnyilatkozat szabályait, valamint antikorrupciós törvényeket tárgyaljanak meg, a Jobbik pedig kötelező vagyongyarapodási vizsgálatot akart bevezetni a képviselőknek és a kormánytagoknak. Mindhárom javaslatot leszavazták.

A Jobbik napirend előttije a honvédelemről szólt - Kulcsár Gergely szerint hibás döntés külföldre vinni magyar katonákat, főként Irakba. Hende Csaba egyszerűen lerendezte ezt: "képviselő úr azt mondja, hogy hiba az iraki misszióban részt venni. Magyarország nem vesz részt iraki misszióban, ezt tessék még átvenni, képviselő úr".

Az LMP-s Ikotity István a pápa európai parlamenti látogatásáról beszélt, és arról, hogy a pápa szavai sok szempontból ellentmondanak a Fidesz politikájának. Soltész Miklós azt válaszolta neki: az LMP a programjában egyetlen mondatban sem említette a vallást.

Harrach Péter arról beszélt: a baloldalon új a stratégia, "be kell bizonyítani: a jobboldali politikusok gazdagoknak és az ország szegényedik. ennek érdekében valótlanságokat állítanak, kiragadnak mondatokat és azokat hangsúlyozzák ki". Ehhez képest szerinte jobbak a mutatók Magyarországon, csökken a szegénység. Rétvári válaszul azt a statisztikai adatot emelte ki, amely szerint alig egy százalék az aránya Magyarországon azoknak, akik nem tudják megengedni maguknak, hogy mosógépük, mobiltelefonjuk vagy tévéjük legyen.

Végül Tuzson Bence a Fideszből arról beszélt: jó út a gazdasági adatok alapján, amin jár az ország - a járműipart emelte ki elsősorban. Majd áttért még a Gyurcsány-Bajnai időszakra és az áfacsalásokra is, arra kérve az MSZP-seket, hogy fizessék vissza, amit szerinte elcsaltak. "Az áfacsalás az első olyan dolog, amelyet a szocialista kormányok hoztak és a Fidesz-kormány fogja egyenesbe hozni" - mondta erre Tállai András államtitkár.A szavazások után a honvédek jogállásáról szóló törvény bizottsági jelentéseinek vitájával folytatták a munkát. Ezt a vitát alig több, mint félóra alatt lezavarták, egyedül akkor kapta fel a fejét több képviselő, amikor az ellenzéki vádakra, hogy a Honvédelmi Minisztériumban sok szép, de a honvédelemhez nem nagyon értő munkatársat alkalmaznak, Hende Csaba azt mondta: ő örül annak, hogy esztétikusak a dolgozók.

Maradva a védelem témakörénél, ezután a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény átírásának a bizottsági jelentését tárgyalták meg, erre húsz percnél sem kellett több. Majd a harmadik országok polgárai beutazásáról szóló törvény módosítói jöttek, itt már nagyobb vitát hozott a letelepedési kötvények témája - az ellenzék szerint amíg ez a helyzet nem rendeződik, addig nem érdemes támogatni más kormánypárti javaslatokat a témában. Szerintük tízmilliárdos nagyságrendű összegre számítanak a letelepedési kötvényből, de azt nem tudni, hogy kik és milyen célból jöttek ezzel Magyarországra. Tuzson Bence azt válaszolta: nem azt jelenti a jogszabály, hogy 250 ezer helyett 300 ezer euróért állampolgárságot lehet venni, hanem öt éves tartózkodás kerül ennyibe.

Utána építésügyi és területrendezési tárgyű törvények, majd a kulturális örökséggel kapcsolatos javaslat került sorra. Majd egy nemzetközi szerződés vitája jött: a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényt tárgyalják.

A nap egyik legfontosabb pontjába már zárásként kezdtek bele: a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásáról szóló bizottsági módosítókat tárgyalták meg. Gelencsér Attila fideszes képviselő azt mondta, hogy a javaslat célja kettős: érvényt akarnak szerezni vele az igazságos közteherviselésnek, és segíteni kívánják az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati terveket. A különadóból befolyó bevétel ugyanis kizárólag egészségügy-finanszírozásra lenne fordítható. Józsa István MSZP-s képviselő szerint a javaslat alkotmányos alapjogot sért, mert visszamenőleges hatályú adókivetést tartalmaz, a 2014-es realizált év alapján vet ki különadót. Szavai szerint a javaslat és a benyújtott módosítás újra "elég egyértelműen behatárolhatóan a Fidesz-holdudvar, konkrétan a Lázár János baráti körébe tartozó" Sánta Jánosnak és az ő Continental dohányipari cégének kedvez. Szilágyi György, a Jobbik politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslattal erősödni fog a feketekereskedelem, ráadásul a fogyasztók az olcsóbb, rosszabb minőségű dohánytermékek felé fordulnak majd, ami növeli az egészségügyi kockázatot. Ő is azt mondta, hogy az előterjesztésben az látszik, "összeér" a kormány és a Continental. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte a dohányipari különadóról szóló javaslat nem egészségvédelmi célokról szól, sőt nem is az igazságos adóztatásról. Ha valóban egészségvédelmi célok motiválnák az előterjesztést, miért nem hosszú távra tervezik? - kérdezte. A legnagyobb aggály szerinte az, hogy semmilyen hatástanulmányt nem mutatott be a szaktárca az indítványról.

A parlamenti nap ezzel szokatlanul korán, délután fél kettőkor véget ért. Holnap reggel folytatják a munkát a képviselők, egy igazságügyi témájú nappal: először az ügyészség 2009 és 2013 közti beszámolóit tárgyalják meg, majd a Kúria 2013-as és az Országos Bírósági Hivatal 2013-as beszámolójával folytatják.

A Jobbik napirend előttije a honvédelemről szólt - Kulcsár Gergely szerint hibás döntés külföldre vinni magyar katonákat, főként Irakba. Hende Csaba egyszerűen lerendezte ezt: "képviselő úr azt mondja, hogy hiba az iraki misszióban részt venni. Magyarország nem vesz részt iraki misszióban, ezt tessék még átvenni, képviselő úr".

Az LMP-s Ikotity István a pápa európai parlamenti látogatásáról beszélt, és arról, hogy a pápa szavai sok szempontból ellentmondanak a Fidesz politikájának. Soltész Miklós azt válaszolta neki: az LMP a programjában egyetlen mondatban sem említette a vallást.

Harrach Péter arról beszélt: a baloldalon új a stratégia, "be kell bizonyítani: a jobboldali politikusok gazdagoknak és az ország szegényedik. ennek érdekében valótlanságokat állítanak, kiragadnak mondatokat és azokat hangsúlyozzák ki". Ehhez képest szerinte jobbak a mutatók Magyarországon, csökken a szegénység. Rétvári válaszul azt a statisztikai adatot emelte ki, amely szerint alig egy százalék az aránya Magyarországon azoknak, akik nem tudják megengedni maguknak, hogy mosógépük, mobiltelefonjuk vagy tévéjük legyen.

Végül Tuzson Bence a Fideszből arról beszélt: jó út a gazdasági adatok alapján, amin jár az ország - a járműipart emelte ki elsősorban. Majd áttért még a Gyurcsány-Bajnai időszakra és az áfacsalásokra is, arra kérve az MSZP-seket, hogy fizessék vissza, amit szerinte elcsaltak. "Az áfacsalás az első olyan dolog, amelyet a szocialista kormányok hoztak és a Fidesz-kormány fogja egyenesbe hozni" - mondta erre Tállai András államtitkár. -->