Mégsem Nagy-Britannia a kelet-európai kivándorlók kedvence?

Az egyetemen működő Migration Observatory (Migrációfigyelő) nevű kutatóközpont a Financial Times megbízásából elvégzett átfogó kutatás eredményeit ismertetve közölte: a 2010-ben alakult konzervatív-liberális kormánykoalíció öt éve alatt 117 ezerrel - 16 százalékkal - kevesebb külföldi munkavállaló telepedett le Nagy-Britanniában, mint a Munkáspárt vezette előző brit kormány utolsó parlamenti ciklusa alatt.

Az elemzők kimutatták azt is, hogy az Európai Unió régebbi tagországaiból - elsősorban a recesszió sújtotta déli euróövezeti periféria gazdaságaiból, például Olaszországból, Spanyolországból és Portugáliából - az utóbbi öt évben 40 százalékkal nőtt a Nagy-Britanniában munkát vállalók száma. A 2004-ben EU-taggá lett nyolc közép- és kelet-európai országból, köztük Magyarországról ugyanakkor átlagosan 35 százalékkal kevesebben érkeztek a 2010-ben kezdődött, a brit parlament hétfői feloszlásával befejeződött törvényhozási időszakban, mint az előző kormányzati ciklusban.

A kutatóintézet felmérése szerint a magas képzettséget igénylő nagy-britanniai állásokban alkalmazott migráns munkaerő-állományon belül 52 százalék a régi EU-tagállamokból érkezők aránya; a nyolc közép- és kelet-európai EU-gazdaság állampolgárainak részesedése ebben az alkalmazotti körben 5 százalék.

Az eddigi brit kormánykoalíciót vezető Konzervatív Párt - elsősorban a keleti EU-tagállamokból érkező munkavállalók nagy számára hivatkozva - jelentős szigorításokat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a május 7-én esedékes parlamenti választások után újból kormányt alakíthat.

David Cameron miniszterelnök néhány hete bejelentette, hogy a kormány szándékai szerint a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak a brit szociális ellátórendszer juttatásainak teljes köréhez, és ha a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából.

Cameron hozzátette: London a jövőbeni EU-bővítési döntések jóváhagyása fejében ragaszkodni fog ahhoz, hogy az unión belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe