A nepáli földrengéssel kapcsolatban 58 magyar állampolgárról van tudomása a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, akik a térségben tartózkodtak vagy tartózkodnak, közülük már csak eggyel nem sikerült felvenni a kapcsolatot – mondta ma reggel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A legutóbbi információk alapján tizennyolcan biztonságban elhagyták az országot, harminc ember hogylétéről és hollétéről van híre a minisztériumnak, például egy öt túrázóból álló csoport tagjai közül hárman hazautaztak, ketten pedig az országban maradtak, de jól vannak.
A legfrissebb információk szerint körülbelül 4300 a földrengés halálos áldozatainak száma, de ez Sushil Koirala nepáli miniszterelnök szerint akár 10000-re is emelkedhet. További 61 emberrel végzett a földrengés Indiában, hússzal pedig Tibetben, és Bangladesből is jelentettek négy halottat. Kína leállította a Csomolungma északi, vagyis kínai, tibeti útvonalát érintő hegymászásokat a tavaszi mászószezonban. A következő hónapban ugyanis további utórezgésekre lehet számítani a Csomolungma (Mount Everest) környékén. A korábbi, 7000 méter magasságban keletkezett nagyerejű lavina után a helyi adminisztráció emberei már megjelentek a táborokban, s megkezdték az ott lévőket lebeszélni előre ütemezett programjukról. Helyi jelentések szerint eddig 20 ország több mint 400 hegymászóját helyezték biztonságba, sérült nincs köztük. A helyzet jelenleg kiszámíthatatlan, átláthatatlan az áramkimaradás és a vízhiány miatt.
A szombati nepáli földrengés az ország vallási és kulturális örökségében is súlyos károkat okozott, számos templom és palota, köztük több világörökségi helyszín is súlyosan megrongálódott. Kathmanduban romba dőlt a város egyik jelképe, a kilencszintes Darahara torony: a 62 méteres épületből mindössze egy néhány méteres csonk maradt, a romok több tucatnyi embert temettek maguk alá. A Darahara, amelyet 1832-ben építettek őrtoronynak, a főváros egyik meghatározó látványosságának számított, a turisták kilátóként használták.
Turisták nélkül pedig még szegényebb lehet a himalájai ország. Nepálban döntően hegymászókra és zarándokokra épül az idegenforgalom, a legutóbbi 2013-as adatok szerint 800 ezer turista érkezett az országba, akik 450 millió dollárt költöttek. Még 2014-ben a turizmusért felelős nepáli minisztérium azt tervezte, hogy jelentős fejlesztéssel a világon élő közel 1 milliárd buddhista 20 százalékát Lumbiniba, a vallásalapító szülőhelyére csalogatná. Főleg a kínaiakra számítottak volna.
Sokkal nagyobb bevételt jelentettek a hegymászók. A Föld 14 úgynevezett nyolcezres hegycsúcsa közül nyolc Nepál területén található. A főváros nemzetközi repülőteréről kisebb, 18-20 fős repülőgépek viszik tovább a Mount Everest expedíciókra érkező hegymászókat. A helyszínen pedig már csak pénztárca kérdése, hogy ki milyen csomagra fizet be, de egy komolyabb túra legalább 3 millió forintba kerül. (A mászás helyett repülőgépes hegynéző túrát is lehet választani 200 dollárért.) A túraengedély pedig évről évre egyre drágább. A zarándokhelyszínek megrongálódása és a hegymászások leállítása tehát nagyon jelentős érvágás a világ egyik legszegényebb országának, ugyanakkor van tapasztalatuk abban, hogy miként kell újra és újra elölről kezdeni az idegenforgalom fellendítését.
Legalább félmillió egy nepáli út
Számos utazási iroda kínálatában szerepel Nepál. A Vista 11 napos óriáskörútja például félmillió forintba kerül, a programban dzsungeltúra és sétarepülés is tartozik. Olyan iroda is bőven akad, amelyik Nepált Indiával egy csomagban értékesíti, ilyenkor többnyire Agra és a Taj Mahal is szerepel az útitervben. A kathmandui reptér többnyire isztambuli átszállással érhető el Európából. Évente mintegy 3 millió utas fordul meg a főváros repterén, ahova legalább 30 légitársaságnak van járata. A legtöbb gép Kínából, Indiából és Malajziából érkezik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.