Orbán elégedetten nyilatkozott a pénteken hajnalig húzódó, a hírek szerint éles szóváltásokkal tarkított egyeztetés után megalkotott szöveggel kapcsolatban. Ez jelentősen finomítja az Európai Bizottság által májusban ajánlott rendszert, elsősorban amiatt, hogy elvetették a vezetők a menekülők áttelepítésével kapcsolatos kötelező kvótát. Az irányszámok változatlanok – negyvenezer Olaszországban vagy Görögországban tartózkodó menekültet költöztetnének át a többi tagállamba, illetve húszezer menekültstátusszal rendelkező személy kaphatna lehetőséget arra, hogy az unióba érkezhessen –, ám a tagok önkéntes alapon vállalhatnák elhelyezésüket. Magyarország és Bulgária ugyanakkor, tekintettel a Nyugat-Balkánról érkező nagy számú bevándorló okozta krízisre, különleges elbírálásban részesülhet. Ez felmentést adhat a beköltöztetés alól, arról azonban egyelőre nincs szó, hogy innen is elvinnének menekülteket. Ezt egyébként a magyar kormánynak kellene kérnie, ezzel kapcsolatban arra jutott a kormány, hogy szükségtelen, annak ellenére, hogy hozzánk az év eleje óta többen érkeztek, mint például Olaszországba. Az indok: a hozzánk érkezők legnagyobb része nem nálunk lép be az EU-ba.
Ez azért fontos, mivel az uniós szabályok szerint a bevándorlókat az első olyan országba lehet visszatoloncolni, ahol beléptek az EU területére. Ez a Magyarországon áthaladó, többnyire közel-keletiek esetében Görögország, amely viszont egy bírósági döntés alapján négy éve gyakorlatilag felmentést kapott a rendszer alkalmazása alól. Így nem is ott regisztrálják a belépőket, csak nálunk. Az államcsőd szélén billegő ország esetében azonban képtelenség számon kérni ezt, bár az EU-csúcson ígéretet tettek erre, amikor jelezték, az év végéig ezt a helyzetet is tisztázni kívánják.
Kitart a kormány a közmunkarendszer mellett
A kormány nem ért egyet azzal, hogy az ország gazdasági helyzetét értékelő országspecifikus ajánlásban az EU bírálja a közmunkarendszert, illetve további kiigazításokat vár el – közölte a miniszterelnök. A közmunkarendszerrel kapcsolatban Brüsszel évek óta azt veti a kormány szemére, hogy az nem segíti elő a piaci alapú foglalkoztatás növekedését, a miniszterelnök viszont úgy fogalmazott: nem értik meg, hogy Magyarország társadapolitikai eszközként is tekint a rendszerre. Ami a kiigazításokat illeti: az ajánlás szerint a magyar költségvetési egyenleget nagyban befolyásolják olyan egyszeri tételek, amelyek kikerülése ronthatja az egyensúlyi helyzetet, ezért a GDP 0,5-0,6 százalékát kitevő megszorításra lenne szükség. A magyar kormány ezzel nem ért egyet – ismételte el Orbán.
A miniszterelnök szerint a határőrizet is elsősorban nemzeti hatáskörbe kell, hogy tartozzon. „Értelmes ember nem utasítja el a felkínált segítséget, de az őrizet attól még az ország felelőssége” - válaszolta lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére a miniszterelnök. A mi felelősségünk lesz az is, hogy kezeljük, ha felerősödik az ukrajnai bevándorlás – tette hozzá arra a kérdésre, hogy ebben az esetben kérnénk-e uniós segítséget.
Orbán szerint már nem bevándorlási hullámról kell beszélni, hanem népvándorlásról, amely a következő időszakban felerősödhet. Ennek a visszatartására szolgál a szerb határra tervezett kerítés is, amelyet a csúcs előtt és a csúcson is élesen bírált több európai vezető. „Volt, aki nyíltan, volt, aki burkoltan” - idézte fel a kormányfő. Orbán nem tartotta kizártnak azt sem, hogy tovább terjed az ideiglenes határzár, abban az esetben, ha a kerítés miatt a bevándorlók más útvonalat választanak.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.