Nem lett meg a négyötöd, menekültügy helyett csak egy adótörvény maradt
Idő előtt kezdődött a parlament ülésszaka - a képviselőket a szokásos szeptember közepi kezdés előtt másfél héttel összehívták, hogy a menekültekről szóló törvényeket megszavazzák.
A nap alaphangját még a napirend előtti felszólalások közt Lázár János adta meg. Mai első felszólalóként arról beszélt: tiszteletben kell tartani Magyarország határait, a menekülteknek is. Az ideális az volna, hogy ne is kelljen útra kelniük a menekülteknek. Addig is azonban fizikai és jogi határvédelemre van szükség, főleg amíg egy felelőtlen német kormányzati nyilatkozat miatt bárhol kialakulhat a Keletinél látott helyzet. Schiffer András erre válaszul a segítő önkénteseknek mondott köszönetet, Tóbiás József arról beszélt, hogy ma Budapesten nem lennének menekültek, ha a kormány hónapokkal ezelőtt gondolkodott volna, Vona Gábor pedig a szigorúbb határzárat és a honvédség bevetését kérte.
A napirend előtti felszólalásokban előbb Schiffer András LMP-s frakcióvezető a nyáron elhunyt Karátson Gábor író-filozófusról emlékezett meg, és ennek apropóján hosszan szidta a globalizációt. Tóbiás József (MSZP) visszatért a menekültügyhöz: mint mondta, a kormány nem segít a probléma kezelésében, de szögesdrótépítőként mutatja a magyarokat. Lázár János azt válaszolta erre: az MSZP nem ad javaslatot a megoldásra. Harrach Péter a KDNP-ből az "évszázad kihívásáról" beszélt, ahogy ő a menekültügyet nevezte. Mint mondta, "a határainkon egy olyan tömeg gyűlt össze, amely képtelen integrálódni és nem is akar" - majd áttért arra is, hogy a média milyen képeket mutat a menekültekről. A KNDP frakcióvezetője azt is megmondta, hogy minden más kultúrával szemben intoleráns emberek érkeznek Európába. A jobbikos Vona Gábor azt mondta: a magyar társadalmat kell megvédeni a migrációtól, ehhez pedig összeurópai megoldás vagy nem lesz, vagy csak későn. Szerinte is szükség van a honvédség bevetésére, azonban ehhez alkotmánymódosításra is szükség lesz. (Logikus is, hogy ezt mondja: a törvényeket, amelyeket a kormány megszavaztatna, elfogadhatják a Jobbik támogatása nélkül is, míg egy alkotmánymódosításnál felértekelődne az ellenzék súlya.) Rogán Antal is a menekültügyről beszélt: szerinte az EU bevándorláspolitikája bukott meg. Mint mondta, aki arról beszélt, hogy engedjük tovább a bevándorlókat, az a magyarok szabadságát veszélyezteti, mert akkor az EU minket fog büntetni.
Magyar Zoltán (Jobbik) gyalázatosnak nevezte, hogy állami termőföldek eladását tervezi a kormány és ezzel határozott lépést tesz a "gyarmati státusz bebetonozására". Az eddig ismert részleteket elfogadhatatlannak ítélte és szerinte párthűség alapján épül az új földesúri rendszer. A nemzeti földvagyon melletti kiállásra buzdított és azt kérte: a kormány vonja vissza "ezt a gyalázatot". Fazekas Sándor földművelési miniszter szerint a jobbikos politikus olyan értékesítéseket vizionál, amelyeknek nincs köze a valósághoz, a vita több hónapja zajlik szakmai körökben. Leszögezte: nem az állam akar eladni, hanem a gazdák akarnak venni, s régi igény, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Felidézte azt is, hogy a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló jogszabályt 2010-ben a Jobbik is megszavazta, a döntés már akkor megszületett.
Sallai R. Benedek (LMP) szerint a kormány a közvagyon szétrablását valósítja meg állami földek értékesítésével. Szóvá tette azt is, hogy megkerülnék az Országgyűlést a kérdésben. Megkérdőjelezte a valós gazdálkodói igényt és azt is, hogy a családok hogyan tudnak majd földet venni. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, van-e olyan észérv, aminek hatására a kormány eláll az ötlettől. Fazekas Sándor földművelési miniszter hisztériakeltésnek minősítette, hogy amikor Sallai R. Benedek akart földet venni, akkor azt jónak tartotta, ha más, akkor nem. A tárcavezető kijelentette: a föld a magyar, helyi gazdáknál van a legjobb helyen. A befolyt pénzt a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják - mondta, hozzátéve: az NFA-törvényt 2010-ben az LMP is elfogadta.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) újabb szövetkezeti mutyiként értékelte, hogy az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást vett fel hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, semmit nem tartott be a vállaltakból, megkárosította az embereket, vezetői pedig elérhetetlenek. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a nélkülözőkkel mindent meg lehet tenni. Az ellenzéki politikus szerint 2800 becsapott ember napi megélhetési gondokkal küzd, a kormány közbenjárását kérte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy a régóta munkanélküliek tömeges foglalkoztatására a szervezet 2,9 milliárd forint támogatást kapott és 2,5 milliárdos önrészt ígért. A felvettek egy részét nem fizették, így az Emmi és a Miniszterelnökség is vizsgálatot indított. Amennyiben szabálytalanságot állapítanak meg, az utolsó fillérig számon kérik a kedvezményezetteket.
A jobbikos Rig Lajos arról beszélt, hogy a Fidesz nem képes kezelni a menekülthelyzetet, ez katasztrófához vezethet Magyarországon. A kormány nem tudott előállni eredményes megoldással, pedig azonnal intézkedésekre lenne szükség, és szerinte beigazolódott, hogy a kerítés felhúzása is csak pénzpocsékolás volt, a menekültáradatot az nem képes megállítani - mondta. Közölte, nem tudni, hogy a menekültek honnan jöttek, milyen egészségügyi állapotban vannak, kaptak-e már bármilyen védőoltást. Rig Lajos felhívta a figyelmet, hogy az országban tartózkodó több mint 100 ezer migráns más kultúrából és higiénés környezetből származik, és használják a köztereket, a játszótereket, vagy a tömegközlekedési eszközöket, ez pedig komoly közegészségügyi kockázatot jelent. Hogyan kíván fellépni a kormány a járványügyi kockázatok csökkentése érdekében? - kérdezte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy a meglévő járványügyi kockázatot a hatóságok megfelelően kezelik. Kiemelte, hogy a határátlépők által hátrahagyott vérrel vagy testváladékkal szennyezett tárgyakhoz, ruhadarabokhoz csak gumikesztyűben szabad hozzányúlni, és azokat el kell égetni. Az önkénteseknek, civileknek is fokozott körültekintéssel kell eljárniuk, alapos kézmosás, kézfertőtlenítés és a gumikesztyű is indokolt lehet - figyelmeztetett. Rétvári közölte: nincsen közvetlen járványveszély, de a nagyszámú bevándorlással annak kockázata növekedik. Kiemelte, hogy az illegális bevándorlók kis százaléka jelenik csak meg az egészségügyi szűréseken. Mint mondta, a vizsgálatok alapján a gyomor- és bélrendszeri betegségek, valamint a bőrbetegségek azok, amik gyakrabban előfordulnak a bevándorlók körében, a gyermekek kötelező oltása pedig sok esetben hiányzik. További kockázatot jelent a zsúfoltság, és az is, hogy más higiénés szokásokkal rendelkeznek ezek az emberek.
Bárándy Gergely (MSZP) a legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében azt mondta, a Transparency International egy korrupcióval foglalkozó elemzése szerint Magyarországon a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét, majd hozzátette, a Velencei Bizottság már 2012-ben a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítását sürgette a legfőbb ügyész jogkörei miatt. A képviselő azt kérdezte Polt Pétertől: élve törvénymódosítást kezdeményező jogával, szükségesnek tartja-e a szabályok változtatását? Polt Péter szerint az elemzés kedvező volt az ország szempontjából, mert Magyarországot jó színben tünteti fel. Hozzátette: a dokumentum megemlíti, hogy speciális képzésre van szükség a nyomozóhatóságoknál, de azt ő nem tudja értelmezi, hogy a tanulmány szerint az ügyészség "de facto" politikai függetlensége nem szabályozott. Bárándy Gergely viszonválaszában azt mondta, furcsa, hogy legalább annyit nem mond Polt Péter, hogy a megfogalmazott kritikák helytállóságát ellenőrzik. A legfőbb ügyész közölte: részletes választ adtak a Velencei Bizottságnak, a szabályozás megfelelő, európai és jogállami.
Z. Kárpát Dániel és Apáti István (Jobbik) a migránsokkal kapcsolatban kérdezték a belügyminisztert. Apáti István elmondása szerint az általuk kikért adatok azt mutatják, míg egy "betolakodó" migráns ellátása 4300 forintba kerül naponta, addig egy munkanélkülire 2300 forintot fordítanak, egy menekült élelmezése 1300, a kórházi étkeztetés pedig 550 forintba kerül. A képviselő azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány ebben a "vérlázító" helyzetben. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában arra kérte a képviselőt, hogy ne nevezze a bevándorlókat betolakodóknak. A továbbiakban közölte: a menedékkérők ellátást uniós irányelv írja elő, a velük kapcsolatos tevékenység uniós kötelezettségből ered. Z. Kárpát Dániel erre reagálva azt követelte, hogy a kormány húzzon felső plafont az ellátásban, illetve vagy állítsák le a regisztrációt, vagy zárják le a határokat. Kontrát Károly viszonválaszában kifejtette: bízik abban, hogy az élőerős védelem, a műszaki határzár és a jogi védelem hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyarok biztonságban legyenek.
Schmuck Erzsébet (LMP) azzal fordult a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy a kis- és középvállalkozások működési feltétele folyamatosan romlik, és kérdéses, hogyan tudnak az uniós fejlesztési forrásokhoz hozzájutni. Szerinte sokkal kevesebb esélyük van a tendereken és jóval kevesebb pénzt is nyerhetnek. Lázár János válaszában azt kérte, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az előző 7 éves uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználásával kapcsolatos tapasztalatairól szóló vitát. Kifejtette: a Nemzetgazdasági Minisztérium programjában 500 milliárd forint áll rendelkezésre a kkv-k versenyképességének javítására és ebből a multinacionális cégeket kizárták. Schmuck Erzsébet szerint sokszor túl nagy a legkisebb igényelhető összeg a tendereken, emiatt vagy nem pályáznak a cégek, vagy felülértékelik a beruházást. Lázár János erre azt mondta, szeretné, ha minden képviselőtársa eljuttatná a tapasztalatait a szaktárcának.A kormánypártiak tervei szerint késő délután kezdődhetnek a kivételes eljárásban tárgyalt viták - ám mivel a menekülttörvényekről nem lett meg a négyötöd ehhez, így ezekről holnap tárgyalnak.
A késő délután egyetlen napirendi pontja így egy adóügyi törvény volt, ennek a kivételes tárgyalááshoz meglett a négyötöd. Ez a javaslat egy évvel elhalasztaná a családi kedvezmény igénybevételéhez kötött kötelező adóazonosító használatot. Nagy vita nem volt erről: minden párt támogatja a javaslatot. A Fidesz képviselői arról beszéltek a vitában, hogy 800-900 ezer fiatal életét teszi könnyebbé a javaslat, az ellenzékiek pedig azt is hozzátették ehhez, hogy a kormány és az államapparátus hibái miatt kell kitolni a határidőt.
Magyar Zoltán (Jobbik) gyalázatosnak nevezte, hogy állami termőföldek eladását tervezi a kormány és ezzel határozott lépést tesz a "gyarmati státusz bebetonozására". Az eddig ismert részleteket elfogadhatatlannak ítélte és szerinte párthűség alapján épül az új földesúri rendszer. A nemzeti földvagyon melletti kiállásra buzdított és azt kérte: a kormány vonja vissza "ezt a gyalázatot". Fazekas Sándor földművelési miniszter szerint a jobbikos politikus olyan értékesítéseket vizionál, amelyeknek nincs köze a valósághoz, a vita több hónapja zajlik szakmai körökben. Leszögezte: nem az állam akar eladni, hanem a gazdák akarnak venni, s régi igény, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Felidézte azt is, hogy a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló jogszabályt 2010-ben a Jobbik is megszavazta, a döntés már akkor megszületett.
Sallai R. Benedek (LMP) szerint a kormány a közvagyon szétrablását valósítja meg állami földek értékesítésével. Szóvá tette azt is, hogy megkerülnék az Országgyűlést a kérdésben. Megkérdőjelezte a valós gazdálkodói igényt és azt is, hogy a családok hogyan tudnak majd földet venni. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, van-e olyan észérv, aminek hatására a kormány eláll az ötlettől. Fazekas Sándor földművelési miniszter hisztériakeltésnek minősítette, hogy amikor Sallai R. Benedek akart földet venni, akkor azt jónak tartotta, ha más, akkor nem. A tárcavezető kijelentette: a föld a magyar, helyi gazdáknál van a legjobb helyen. A befolyt pénzt a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják - mondta, hozzátéve: az NFA-törvényt 2010-ben az LMP is elfogadta.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) újabb szövetkezeti mutyiként értékelte, hogy az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást vett fel hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, semmit nem tartott be a vállaltakból, megkárosította az embereket, vezetői pedig elérhetetlenek. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a nélkülözőkkel mindent meg lehet tenni. Az ellenzéki politikus szerint 2800 becsapott ember napi megélhetési gondokkal küzd, a kormány közbenjárását kérte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy a régóta munkanélküliek tömeges foglalkoztatására a szervezet 2,9 milliárd forint támogatást kapott és 2,5 milliárdos önrészt ígért. A felvettek egy részét nem fizették, így az Emmi és a Miniszterelnökség is vizsgálatot indított. Amennyiben szabálytalanságot állapítanak meg, az utolsó fillérig számon kérik a kedvezményezetteket.
A jobbikos Rig Lajos arról beszélt, hogy a Fidesz nem képes kezelni a menekülthelyzetet, ez katasztrófához vezethet Magyarországon. A kormány nem tudott előállni eredményes megoldással, pedig azonnal intézkedésekre lenne szükség, és szerinte beigazolódott, hogy a kerítés felhúzása is csak pénzpocsékolás volt, a menekültáradatot az nem képes megállítani - mondta. Közölte, nem tudni, hogy a menekültek honnan jöttek, milyen egészségügyi állapotban vannak, kaptak-e már bármilyen védőoltást. Rig Lajos felhívta a figyelmet, hogy az országban tartózkodó több mint 100 ezer migráns más kultúrából és higiénés környezetből származik, és használják a köztereket, a játszótereket, vagy a tömegközlekedési eszközöket, ez pedig komoly közegészségügyi kockázatot jelent. Hogyan kíván fellépni a kormány a járványügyi kockázatok csökkentése érdekében? - kérdezte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy a meglévő járványügyi kockázatot a hatóságok megfelelően kezelik. Kiemelte, hogy a határátlépők által hátrahagyott vérrel vagy testváladékkal szennyezett tárgyakhoz, ruhadarabokhoz csak gumikesztyűben szabad hozzányúlni, és azokat el kell égetni. Az önkénteseknek, civileknek is fokozott körültekintéssel kell eljárniuk, alapos kézmosás, kézfertőtlenítés és a gumikesztyű is indokolt lehet - figyelmeztetett. Rétvári közölte: nincsen közvetlen járványveszély, de a nagyszámú bevándorlással annak kockázata növekedik. Kiemelte, hogy az illegális bevándorlók kis százaléka jelenik csak meg az egészségügyi szűréseken. Mint mondta, a vizsgálatok alapján a gyomor- és bélrendszeri betegségek, valamint a bőrbetegségek azok, amik gyakrabban előfordulnak a bevándorlók körében, a gyermekek kötelező oltása pedig sok esetben hiányzik. További kockázatot jelent a zsúfoltság, és az is, hogy más higiénés szokásokkal rendelkeznek ezek az emberek.
Bárándy Gergely (MSZP) a legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében azt mondta, a Transparency International egy korrupcióval foglalkozó elemzése szerint Magyarországon a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét, majd hozzátette, a Velencei Bizottság már 2012-ben a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítását sürgette a legfőbb ügyész jogkörei miatt. A képviselő azt kérdezte Polt Pétertől: élve törvénymódosítást kezdeményező jogával, szükségesnek tartja-e a szabályok változtatását? Polt Péter szerint az elemzés kedvező volt az ország szempontjából, mert Magyarországot jó színben tünteti fel. Hozzátette: a dokumentum megemlíti, hogy speciális képzésre van szükség a nyomozóhatóságoknál, de azt ő nem tudja értelmezi, hogy a tanulmány szerint az ügyészség "de facto" politikai függetlensége nem szabályozott. Bárándy Gergely viszonválaszában azt mondta, furcsa, hogy legalább annyit nem mond Polt Péter, hogy a megfogalmazott kritikák helytállóságát ellenőrzik. A legfőbb ügyész közölte: részletes választ adtak a Velencei Bizottságnak, a szabályozás megfelelő, európai és jogállami.
Z. Kárpát Dániel és Apáti István (Jobbik) a migránsokkal kapcsolatban kérdezték a belügyminisztert. Apáti István elmondása szerint az általuk kikért adatok azt mutatják, míg egy "betolakodó" migráns ellátása 4300 forintba kerül naponta, addig egy munkanélkülire 2300 forintot fordítanak, egy menekült élelmezése 1300, a kórházi étkeztetés pedig 550 forintba kerül. A képviselő azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány ebben a "vérlázító" helyzetben. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában arra kérte a képviselőt, hogy ne nevezze a bevándorlókat betolakodóknak. A továbbiakban közölte: a menedékkérők ellátást uniós irányelv írja elő, a velük kapcsolatos tevékenység uniós kötelezettségből ered. Z. Kárpát Dániel erre reagálva azt követelte, hogy a kormány húzzon felső plafont az ellátásban, illetve vagy állítsák le a regisztrációt, vagy zárják le a határokat. Kontrát Károly viszonválaszában kifejtette: bízik abban, hogy az élőerős védelem, a műszaki határzár és a jogi védelem hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyarok biztonságban legyenek.
Schmuck Erzsébet (LMP) azzal fordult a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy a kis- és középvállalkozások működési feltétele folyamatosan romlik, és kérdéses, hogyan tudnak az uniós fejlesztési forrásokhoz hozzájutni. Szerinte sokkal kevesebb esélyük van a tendereken és jóval kevesebb pénzt is nyerhetnek. Lázár János válaszában azt kérte, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az előző 7 éves uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználásával kapcsolatos tapasztalatairól szóló vitát. Kifejtette: a Nemzetgazdasági Minisztérium programjában 500 milliárd forint áll rendelkezésre a kkv-k versenyképességének javítására és ebből a multinacionális cégeket kizárták. Schmuck Erzsébet szerint sokszor túl nagy a legkisebb igényelhető összeg a tendereken, emiatt vagy nem pályáznak a cégek, vagy felülértékelik a beruházást. Lázár János erre azt mondta, szeretné, ha minden képviselőtársa eljuttatná a tapasztalatait a szaktárcának. fotó: MTI -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.